Nyugdíjreform-tervek: mi jöhet?
Sokkterápia helyett a nyugdíjrendszer átalakítása lassabban, fokozatosan valósulhat meg – ez derül ki a napokban nyilvánosságot kapott nyugdíjreformtervekkel kapcsolatban. A jelenleg kiszivárogtatott javaslatok egy része már szerepel a konvergenciaprogramban is; a leglényegesebb a nyugdíjkorhatár, illetve az átlagos nyugdíjbameneteli kor felemelését célozza meg. A jelenleg hatályos törvények szerint 2009-re az előre hozott nyugdíj alsó határa 59 év lesz, ezt 2013-ra 60-ra tervezik felemelni. Szintén növekszik az előre hozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálatban töltött idő – 37 évre a csökkentett, 41 évre a teljes összegű nyugdíj esetében. Ez eleve komoly szigorítást jelentett, a mostani értesülések szerint azonban akár teljesen eltörölnék a teljes összegű folyósítását korkedvezményes nyugdíjazás esetén.
Fontos változtatást jelenthet a nyugdíjindexálás rendszerének átalakítása. A mostani rendszerben a nyugdíjak növekedési ütemét felerészt az infláció, felerészt az átlagos bérnövekedés határozza meg. A nyugdíjemelés az idén például mintegy 80 milliárd forintnyi többletkiadást jelent majd az államháztartásnak. A javaslatok között az is szerepel, hogy változzanak az infláció és a bérnövekedés közötti arányok, sőt az is felmerült: a nyugdíjak csak az inflációt kövessék, többletemelésre akkor kerülhessen sor, ha a gazdasági növekedés meghalad egy bizonyos szintet. Ha kizárólag a fogyasztói árakhoz igazodnának, azzal az államháztartás hosszú távon akár harmadával is csökkenthetné a nyugdíjnöveléshez kapcsolódó kiadásokat.
Szigorításra számíthatnak a fegyveres szervezeteknél dolgozók. Jelenleg 25 éves szolgálat után mehetnek nyugdíjba, az ezzel kapcsolatos költségek mintegy 90-95 milliárdot emésztenek fel évente. Sajtóinformációk szerint 35 évre tolnák ki a szolgálati időt, a nyugdíjszámításnál pedig átvennék a „civileknél” alkalmazott módszert.
