Orbán gordiuszi csomója - lehetőségek "mély homályban"
Sötét, komor időkben a politikusok előszeretettel nyúlnak világnézeti-erkölcsi kérdésekhez, az ellenzék vezetője is ezt tette - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak G. Fodor Gábor, a Századvég kutatási igazgatója.
A szakember szerint az, hogy Orbán Viktor tegnapi beszédében az erkölcsi relativizmust állította szembe az abszolút erkölcsi értékekkel, a jót a rosszal, az igazat a hamissal, arra utal, hogy az ellenzék kezében ma nincs elég muníció a válság politikai megoldására, a kormány leváltására. G. Fodor úgy véli, hogy a Fidesz elnöke "mély homályban" hagyta azt kérdést, milyen lehetőségei vannak a társadalomnak a változtatások kikényszerítésére.
Az Orbán-beszédnek három vonulata volt a Századvég kutatási igazgatója szerint. "Az első azt feszegette, van-e cselekvési lehetősége az ellenzéknek, a második azt próbálta vázolni, hogy képes lenne-e kormányozni és ezt milyen filozófiával tenné. Harmadrészt arra utalt, milyen választ ad a Fidesz a radikalizmus okozta próbatételekre. A három közül G. Fodor által a leghangsúlyosabbnak vélt elem az volt, miként lehet demokratikus eszközökkel megbuktatni a kormányt. "Világossá tette, hogy az ellenzék végső demokratikus kártyája a népszavazás, a mozgástér tehát szűk."
Orbán Viktor világossá tette, pártja ma az egyetlen olyan demokratikus erő, amely képes arra, hogy türelemre intse a társadalmat, s képes megóvni az országot kétes kimenetelű helyzetektől - vélte a Századvég kutatási igazgatója. "Ezt a gordiuszi csomót egy politikai vezetőnek nehéz kibogoznia. Egyik oldalon egy kevés mozgásteret nyújtó politikai erőtér, a másikon az egyre nagyobb társadalmi elégedetlenség áll. Egy politikai beszédnek össze kell rántania a tábort, fel kellett villantania az itt és most lehetőségét a cselekvésre, egyszersmind nehéz időkben féken is tartani az indulatokat."
