Sólyom: 1956 legyen része a magyarság önazonosságának
Az igazság pillanata volt 1956, a visszanyert emberi méltóság nagy példája - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 51. évfordulóján - idézi a Híradó a távirati irodát.
Az ünnepségen jelen volt mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára és Molnár Károly, a Műegyetem rektora.
A köztársasági elnök ünnepi beszédében kiemelte: 1956 mellett kiállni annyit jelent, mint kiállni a hitelesség és a remény mellett. Úgy fogalmazott: "az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem nélküliség mellett". Felhívta a figyelmet arra, hogy a megemlékezést újra a Műegyetem aulájában tartják, ahonnan 1956. október 23-án az egyetemisták tüntető menete elindult. "Ez a hely a nemzet emlékezetében immár a forradalom szent helye" - tette hozzá. Hangsúlyozta, minden évforduló hozzájárulhat ahhoz, hogy október huszonharmadikát a nemzet a szívébe fogadja, hogy a forradalom része legyen a magyarság önazonosságának".
Sólyom László szerint van egy adóssága az ötvenedik évfordulónak. Mint mondta, "még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: Nagy Imre vagy Kádár?" Az 1956-os forradalom és szabadságharc céljai alapértékei a mai magyar alkotmánynak is. Az Alkotmánybíróság is többször megfogalmazta, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető" - jelentette ki.
