194 millió bevándorlóra lenne szükség - összeomolhat a nyugdíjrendszer a népességfogyás miatt

Mostanra az Európai Unió egész területét érinti a népességfogyás, még a legmagasabb születésszámot produkáló Franciaországban sem éri el a termékenységi ráta azt a szintet, amely megállíthatná a lakosság számának csökkenését. A ráta, amely megmutatja, hogy egy nő átlagosan hány gyermek szül élete során, itt 2,1, a többi tagállamban pedig ennél is jóval alacsonyabb. Magyarország hátulról az ötödik a listán 1,32-es értékkel.

A csökkenő születésszám miatt az unió lakossága 2050-re 7 millió fővel csökken majd, ezzel együtt 2010 és 2050 között megduplázódik majd az eltartottak száma. A problémát vagy a járulékok emelésével, vagy a nyugdíjak csökkentésével lehetne megoldani, a politikai következmények miatt azonban egyik út sem járható. A gyerekszám csökkenése együtt jár a jólét növekedésével. A romló statisztikákat Franciaországban egyrészt a bevándorlók javítják fel, másrészt az, hogy a szülés után többnyire már hat hónappal a munka világába visszatérő anyák rendelkezésére áll a fejlett bölcsőde-hálózat. Németországban azonban a hagyományos két gyermekes családmodell eltűnőben van: a fiatal nők negyedének nincs gyereke, ötödük pedig úgy gondolja, gyerek nélkül jobb az élet.

A nemrég Münchenben tartott demográfiai konferencián a szakértők úgy vélték: rövidtávon nemigen tehetnek a népességfogyás ellen, a jövőben azonban állami támogatásokkal kellene növelni a gyermekvállalási kedvet. A felszólalók egy része úgy vélte, a bevándorlás szabaddá tételéve, ösztönzésével szabadulhatna ki Európa a „termékenységi csapdából”. Az Ifo Institut számításai szerint 2035-ig 194 millió embert kellene az öreg kontinensre hívni annak érdekében, hogy az eltartottak aránya ne növekedjen jobban, mint az aktivoké. Emellett szükség lenne a szociális ellátórendszer átalakítására is, hiszen a tapasztalatok azt mutatják: ahol a karrier és a család összeegyeztethető, ott növekszik a születésszám.