Elhibázott volt a Gripenek megvásárlása?

Többek között ezek a megállapítások szerepelnek a kormány által augusztusban felállított, a Gripen-beszerzéseket vizsgáló bizottság nemrég elkészült, több mint harminc oldalas jelentésében - tudta meg az MTI. A távirati iroda úgy tudja, a jelentés nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre.

A dokumentum szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte. A jelentés emlékeztet arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem - áll a jelentésben.

Az MTI információi szerint a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.

A jelentés kitér arra, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, "mivel azzal nem számoltak".

A távirati iroda úgy tudja, a jelentés indokoltnak találta a Gripen-szerződés 2003-as módosítását, mert így csökkenteni lehetett a költségeket. A Gripen-beszerzés azért lett téma a nyáron, mert június elején a SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította, nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége, a BAE Systems két off-shore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.

Ezt követően az MSZP és a KDNP is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte: a szocialisták az Orbán-kormány idején, 2001-ben történt szerződéskötést, a kereszténydemokraták annak 2003-as, a Medgyessy-kormány időszakában végzett módosítását akarták vizsgálni. Gyurcsány Ferenc is megszólalt az ügyben, a miniszterelnök az MTI-nek júniusban adott interjújában úgy fogalmazott: "túl sok a kétely és a gyanú Magyarország szerepével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében".

Ezzel egy időben a kormány is vizsgálóbizottság felállításáról döntött. A kormányszóvivő ezt akkor azzal indokolta, hogy alapos szakmai vizsgálat nélkül nem érthető, miért döntött az Orbán-kormány a svéd vadászrepülők beszerzése mellett, amikor 2001-ben teljes szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy amerikai repülők váltsák le a honvédség orosz gépeit.

A Gripen-bizottság a tervezettnél egy hónappal később, augusztus közepén alakult meg Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével. A testület katonai beszerzéssel foglalkozó tagja Kapusy György nyugállományú mérnök ezredes, nemzetbiztonsági szakértője Buzálné Szabó Mária, pénzügyi szakértője pedig Petőfi László lett. A bizottságnak eredetileg szeptember 15-ig kellett volna a jelentését elkészítenie, de az elnök egyhónapos hosszabbítást kért, mondván, nem jutottak minden olyan információ birtokába, amelyek alapján hiteles, szakmailag elfogadható jelentést tudnának tenni.

A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. A szerződést 2003-ban, az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították: a megállapodás értelmében Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.