"Előfordult, hogy összesúgtak a hátam mögött" - Az általánosító roma-képből kilógott Kállai

A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint Magyarországon minden kisebbséggel szembe erős az asszimilációs elvárás, a roma családok jó része pedig igyekszik jó irányba terelni az új generációt - írja a 168Óra.

Kállai Ernő saját családját felvilágosultnak tartja, mint mondta, édesapja is kereste a kitörési pontokat, ő maga zenésznek készült, végül a tanárképző elvégzése után ELTE-re vették fel, történelem és jog szakot végzett, és romológiára szakosodott.

Karrierje a Roma Versitas Alapítvánnyal kezdődött, ahol Kemény István cigánykutatóval együttműködve a romológiai kutatócsoportban dolgozott. Pályáját pedagógusként folytatta az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, ombudsmani kinevezését megelőzően is éppen Vácott tanított, a köztársasági elnöki hivatal telefonját követően azt gondolta, tanulmányt szeretnének kérni tőle.

Kállai úgy vélte, a roma politika terén az egyik legfontosabb probléma, hogy a szegregált oktatás következményeként újratermelődik az a réteg, amely képtelen sikeresen kilépni a munkaerőpiacra. Az ombudsman leszögezte, a civil kezdeményezés elindulása a fontos, az, hogy ebből kifejlődik-e politikai mozgalom, a társadalmi integráción múlik. Úgy vélte, a mostani átmeneti időszakban elképzelhető, hogy különféle nyomásgyakorló csoportok jönnek létre, amelyek megpróbálnak hatni a politikára. Az ombudsman szerint fontos, hogy végre biztosított legyen a kisebbségek képviselet a parlamentben, a politikának pedig Európával kellene szembenéznie, ha ellen akar állni ennek a szándéknak. A kisebbségi jogok biztosa leszögezte: nem veszített elszántságából, harcol jogkörének kiterjesztéséért, és a hatékonyabb működés érdekében hívta össze a kisebbségi kerekasztalt. Mint mondta, úgy érzi, egyre többen érzik, hogy tevékenysége a kisebbségi csoportokról szól, nem az ombudsman személyéről.