Járai: lezüllött a közgazdász szakma, a GKI túl közel került a politikához
Járai Zsigmond nemrég megjelent könyvek kapcsán adott interjút a Magyar Hírlapnak, amelyben beszámolt arról, műve bizonyára érdekli az olvasókat, hiszen már a második kiadás is a boltokba került. A jegybank elnöke szerint a könyv „sztorizós”, hiszen megírásakor az volt a szándéka, hogy mind a szakmabeliek, mind a laikus olvasók számára értékeset alkosson. Járai a Bokros Lajost és Surányi Györgyöt érintő erőteljes kritikájával kapcsolatban úgy fogalmazott: nem akart senkinek nekimenni, csak megírta, hogy miképpen látja tevékenységüket, az pedig természetes, hogy ezek a szakemberek „védik a mundér becsületét”.
Az MNB volt elnöke szerint már az is fontos eredmény, hogy elkezdődtek a viták a korábbi években meghozott gazdasági döntésekkel kapcsolatban, hiszen a magyarországi közgazdasági élet elmaradott állapotban van. Járai úgy érvelt: a döntéshozók hosszú időn keresztül úgy gondolták, a magas infláció megengedhető, csakúgy, mint az állam eladósodása. A globális pénzügyi sokk azonban ráébresztette őket arra, hogy milyen károkat okoz a túl gyors pénzromlás, és hogy a hitelek központi törlesztése túl nagy terhet ró az államra.
Járai leszögezte: számos előadást tartott már, és bár az az érzése, hogy a magyar közgazdászok világszerte elismertek, ezt az imázst ők kreálták maguknak, hiszen sok esetben nyilvánvaló, hogy a szakemberek politikai okokból nem mondják ki őszintén véleményüket. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a Pénzügykutató és a Gazdaságkutató állami támogatást kapnak, és „túl közel kerültek a politikához.” A közgazdászok „lezüllése” azonban nem egyedüli jelenség, mint mondta, komoly értelmiségiekkel, például Csoóri Sándorral beszélgetve világossá vált számára, hogy a probléma az értelmiség jelentős részét érinti.
Járai kijelentette: a konvergenciaprogram a politikai érdekérvényesítés, és a szakmai hozzá nem értés keveréke, amelyet néhányan mutyiban dolgoztak ki, és ma már a kormány is láthatja, milyen hibákat követtek el. A volt Jegybank elnöke nem vitatja, hogy az államháztartási hiány csökkent, ám úgy véli, a választott megoldás nem tartható, az állami kiadások csökkentése nélkül tönkremegy a gazdaság. Járai szerint a gazdaság lassulása tovább tart majd, mint azt a kormány tervezte, így 2009 és 2010 lesznek a legrosszabb évek, és valószínű, hogy a tagországok között utolsókként vezethetjük be az eurót. Az államadósság nullára csökkentése a szakember szerint akár ötven évet is igénybe vehet.
Jövőbeli tervei kapcsolatban Járai Zsigmond úgy fogalmazott: nem vágyik politikai pozícióra, jelenleg egy új biztosító megalapításán dolgozik, amely a hazai piac mellett Szerbiában és Romániába is számítana kliensekre. Ennek ellenére, ha meghallgatják, szívesen elmondja véleményét gazdasági kérdésekben, bár erre nem sok lehetőség adódik, mert a kormány bezárkózik a más nézetet képviselők előtt, nem úgy, mint az Orbán-kabinet, amely meghallgatta Surányi György és Vértes András álláspontját is.
