Törvénysértő képviselők: sokan nem tartják be az összeférhetetlenségi szabályokat
A Magyar Narancs annak járt utána, mi derül ki a 2006-os vagyonnyilatkozataiból a képviselők „másodállásairól”. A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2006 nyarán elfogadott jogszabály értelmében a honatyák további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, beleértve a felügyelőbizottsági tagságot, valamint a gazdasági társaságok vezetését is.
Gondok lehetnek Gál J. Zoltán múlt évi tevékenységével is. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára 2006-os vagyonnyilatkozatába azt írta, hogy a részben tulajdonában álló betéti társaság beltagja, vélhetően megsértve ezzel az állami vezetők jogállását szabályozó törvényt.
A lap értesülései szerint feltételezhető, hogy tavaly nyáron számos képviselő jutott kétséges körülmények között mandátumához, ugyanis egész évben valamelyik hitelintézettel álltak szerződéses viszonyban, az összeférhetetlenség megszüntetését pedig megválasztásukat követően nem jelezték, ez pedig ellentmond a képviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakkal. Karsai József, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, és mandátumvizsgáló bizottságának szakértője leszögezte: a hitelintézetekkel semmilyen kapcsolatot nem tarthatnak fent a képviselők, a Fideszes Czomba Sándor azonban 2007 januárjában úgy nyilatkozott, hogy havi tiszteletdíjat kap a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezettől. A szocialista Kárpáti Tibor a Közlekedési Biztosító Egyesület „IB”-tagja, a Fideszes Matolcsy György pedig a HVB Bank tanácsadója volt 2006-ban a dokumentumok alapján.
A munkavégzését jelenleg szüneteltető KDNP elnök, Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatai alapján éveken keresztül megsértette az alkotmányt és a köztisztviselői törvényt azzal, hogy köztisztviselő létére képviselőként dolgozott. A jogszabály a hatalommegosztás elvéből kiindulva kimondja, hogy a képviselők közül csak a kormánytagok, és az államtitkárok dolgozhatnak a közszférában. Semjén ugyanis vagyonyilatkozatában az NKÖM köztisztviselőjeként jelöli magát - 2002-ig itt volt ugyanis helyettes államtitkár.
A képviselők egy része a kérdés kapcsán arra hivatkozik, hogy munkaviszonyát a képviselősége idejére felfüggeszti, ezzel azonban nem oldódik meg az összeférhetetlenség problémája, azt ugyanis meg kell szünteti. A munkaviszony szüneteltetése azon képviselők számára jelenthet segítséget, akik munkahelye nem összeférhetetlen a törvényalkotással, és mandátumuk lejártát követően szeretnének visszatérni korábbi állásukhoz.
A vagyonnyilatkozatokra a képviselők jogot alapítanak, ennek elmulasztása esetén nem szerezhetnek mandátumot, a valótlan tartalmú okiratokat pedig a büntető törvénykönyv a magánokirat hamisítás körében tárgyalja.
