"Ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni" - A romák és az integrált oktatás
A roma integrációs program folyamán az iskolák többletforrásokat kapnak az államtól annak érdekében, hogy fejlesszék, és terjesszék az integrált oktatási formákkal kapcsolatos ismereteket.
Németh Szilvia szociológus a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az általuk felmért iskolák egy részében csak azért folyik integrált oktatás, mert így az iskola megkapja a fejenként 61 500 forint többletpénzt. Munkatársa, Papp Z. Attila elmondta: az iskolák anyagi helyzete nehéz, általában több pályázaton is indulnak, és előfordul, hogy az integrációhoz kötődő többlet pénzeket más projektek végrehajtására költik.
A tanárok körében készített interjúk kiértékelésekor kiderült: annak ellenére, hogy a pedagógusok jó része az integrációs program megkezdése előtt felkészítő tanfolyamon vett részt, jó részük nem tudott arra a kérdésre válaszolni, mit is jelent az integrált oktatás, és szinte alig akadt olyan oktató, aki elkötelezettnek mutatkozott az integráció iránt.
Papp Z. Attila szerint a tanárok fásultak, és magánbeszélgetések során gyakran jelentik ki, hogy "ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni". Sok a gond a szülők tájékoztatását illetően is: a nem roma gyerekek szülei nem ismerik az együttoktatás előnyeit, a roma gyerekek szüleinek egy része pedig azt szeretné, ha szigorú eszközökkel vennék rá a fiatalokat a tanulásra.
A helyi közösségek is gyakran elutasítják az integrált oktatást, egyes intézmények nem is merték kiírni, hogy integrált iskoláról van szó. Ott, ahol egy korábban szinte kizárólag romák által használt iskolát összevontak egy kis létszámú intézménnyel, az új, összevont iskola nem merte vállalni az integrált oktatást, attól tartva, hogy a nem roma szülők elviszik majd a gyerekeket. Ezt a képet erősíti az is, hogy az integrált iskolák pedagógusainak egy része is inkább a jóval messzebb található iskolákba viszi a gyerekét, mert maga sem hisz az integrált oktatásban.
