Tisztességtelen gyakorlat
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló új törvény mind átfogó, általános tilalmakkal, mind konkrét magatartás-típusok „feketelistába” foglalásával védi a fogyasztókat.
Az uniós irányelv átültetésként elfogadott jogszabály az ún. B2C (Business to Consumer) kapcsolatok szabályait helyezi új alapokra. A szeptember 1-jén hatályba lépő törvény háromszintű tilalmi rendszerben biztosítja a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmét.
Az új jogszabály egy általános és elvont „generálklauzula” formájában megtilt minden „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot”, vagyis azt, hogy bármely vállalkozás a szakmai gondosság követelményének megsértésével folytasson a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét érzékelhetően rontó olyan magatartást, amely olyan ügyleti döntésre késztetheti a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozna meg. A „kereskedelmi gyakorlat” fogalma roppant tág: gyakorlatilag átfog minden olyan tevékenységet, melynek célja az áruk értékesítése fogyasztók részére, így felöleli a klasszikus reklámot, az értékesítés helyén történő eladásösztönzést, illetve szinte minden, a fogyasztók felé irányuló kereskedelmi célú kommunikációt.
A szabályozás második szintjén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok legjellemzőbb előfordulási eseteiként nevesítve is tiltás alá esnek a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat akár tevőleges megtévesztéssel, akár megtévesztő mulasztással megvalósítható, azaz egyaránt tilos a jogszabály által felsorolt kötelező tájékoztatási elemek valótlan tartalmú vagy megtévesztésre alkalmas módon történő feltüntetése, de az is, ha a kereskedelmi gyakorlat nem vagy nem megfelelően tartalmazza a fogyasztói döntést meghatározó bármelyik körülményt. Agreszszív kereskedelmi gyakorlatról pedig akkor beszélhetünk, ha pszichés vagy akár fizikai nyomásgyakorlással, a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, vagy a fogyasztó zavarása révén torzul a fogyasztói döntés.
A fenti esetekben a körülmények teljes körű mérlegelésére, részletes eseti vizsgálatra van szükség annak megállapításához, hogy a vállalkozás magatartása általában véve tisztességtelen volt-e, esetleg megtévesztő vagy agresszív, és ez a magatartás befolyásolta-e a fogyasztó döntését – például olyan terméket vett meg, melyből soha nem vásárol, ha nem „vezetik meg” a termék reklámjával. A szabályozás harmadik szintjén azonban erre a részletes elemzésre és bizonyításra nincs szükség, ugyanis a törvény a legtipikusabban előforduló, kétséget kizáróan és kirívóan tisztességtelen magatartásokat ún. feketelistába foglalja. E listában szereplő magatartások az eset körülményeitől függetlenül tilosak és szankcionálandók. Néhány a feketelistás tényállások közül: piramis-elvre épülő eladásösztönző rendszer; minőségi jelzések jogosulatlan feltüntetése; annak valótlan feltüntetése, hogy az üzlet bezár; olyan áruval való becsalogatása a vásárlónak, amelyből nincs elegendő készlet; ingyenesség valótlan állítása; médiában szerkesztői tartalomnak álcázott reklám.
A szerző a GVH munkatársa
