Tovább bővülnek a hatóság teendői
A GVH tevékenysége törvénymódosítások következtében újabb szálakkal kapcsolódik társhatóságokhoz, polgári bíróságokhoz, uniós intézményekhez
Az Országgyűlés a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelméről elfogadott törvény végrehajtását, érvényesítését a jövőben három hatóságra bízza. A GVH mellett jelentős szerepet kap a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Korábban ezen a területen szinte csak a GVH tevékenykedett, fellépésének fókuszában a fogyasztók szélesebb körét érintő megtévesztő reklámok álltak. Az uniós irányelv azonban egyrészt egy átfogó tilalmat állít fel minden tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra nézve, másfelől a tagállamoknak kötelezővé teszi a fellépést az akár egyetlen fogyasztót érintő jogsértő magatartásokkal szemben is. Ezt a feladatot a GVH egyedül már nem tudta volna ellátni (illetve ez nem is passzolt volna versenyvédő szerepköréhez), ezért az NFH és a PSZÁF is bekapcsolódik a törvény érvényesítésébe, ki-ki a maga szakterületén, a GVH pedig továbbra is eljár azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a versenyt érdemben érinthetik. E munkamegosztás lehetővé teszi a hatóságok speciális szakértelmének hasznosítását, ugyanakkor új kihívást is jelent e szervek számára, mivel a vállalkozásoknak kiszámítható környezetet, jogbiztonságot teremtő egységes jogalkalmazást kell folytatniuk. Ehhez az együttműködés új rendszerét kell kialakítani.
Az új fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazása során azonban nem csak az említett belföldi hivatalokkal kell összehangolni a gyakorlatát a GVH-nak, hanem az Unió többi tagállamának hatóságaiéval is, lévén szó uniós szabályozás végrehajtásáról, amelynek az is része, hogy a végső szót a fölmerülő jogértelmezési kérdésekben az Európai Bíróság mondja ki, így e fórum döntéseit is folyamatosan figyelemmel kell követni, az ítéletek konklúzióit pedig be kell építeni a napi munkába. A versenytörvény módosítása hangsúlyt helyez a kartellek elleni fellépés eszközrendszerének bővítésére. A kartellekkel okozott károk megtérítése miatt indított perek száma vélhetően nőni fog, mivel a törvény a károsultak bizonyítási helyzetét könnyebbé teszi. E perek elszaporodása óhatatlanul visszahat a GVH eljárásaira is, mivel a felek minden bizonnyal fel fogják használni a perben a GVH által összegyűjtött bizonyítékokat is, s az sem kizárt, hogy a bíróság a perben információt fog kérni a GVH-tól. A vezető tisztségviselők kartellezésért való személyes felelősségének megteremtése szintén együttműködési jellegű feladatot ad a GVH-nak, mind a bíróság előtti bizonyításban, mind a bíróság határozatának végrehajtásában szerepet kap a versenyhivatal. Az engedékenység új szabályai ismét az uniós együttműködés erősödését példázzák, ugyanis az új törvényi szabályok alapját egy uniós modell-szabályozás képezi, miként annak az újonnan bevezetett jogalkalmazási „tesztnek” is, melyet majd a fúziós engedélyezési eljárásokban kell alkalmaznia a GVH-nak. Végül azt a törvénymódosítást kell megemlítenünk, melynek révén a GVH információszerzési célból szorosabb együttműködést alakíthat ki mindazon közigazgatási hatóságokkal, melyek döntései a verseny szabadságát sérthetik; ha a GVH ilyen döntésről szerez tudomást, annak visszavonására szólíthat fel, végeredményben pedig bíróság előtt támadhatja meg ezeket a döntéseket.
