Könyv a régi-új helyét kereső Kínáról

Jó kis könyv – szó szerint az. Mert kicsi is, meg jó is Polonyi Péter történelemkönyve, amelyet Kína rövid története címmel jelentetett meg a Corvina kiadó. Rendhagyó kiadvány, mert kevesebb mint száz oldalon igyekszik megismertetni az ázsiai óriás ötezer éves múltra visszatekintő történelmét, kultúráját. Polonyi írása inkább esszé, amely a Kína iránt érdeklődő olvasónak útmutatást adhat az alapvetésekről. A többre vágyókban pedig a könyv kedvet ébreszt például a dinasztiák történetéről, a család és az idősek tiszteletéről vagy a kínai találmányokról szóló más, szakosodott írások elolvasásához.

Ne feledjük: Kínában gyakorlatilag mindent fölfedeztek századokkal, sőt, évezredekkel korábban, mint attól nyugatra. Aki netán megrettenne a hatalmas időívet, ötezer évet magában foglaló, a kínai történelmet és kultúrát bemutató részletes írásoktól, az Polonyi Péter rövid művéből az információk esszenciáját könnyedén megszerezheti. Röviden összefoglalva megismerhetjük Kína arany-, ezüst- és a fénykorát, az egyesek szerint az ország fejlődését megrekesztő, netán visszavető, az angol uralom elterjedését elindító ópiumháborúk jelentőségét, a kommunista Kínát és a sajátos, a világ új milliárdosait kitermelő gazdasági hibrid rendszert.

Valószínűleg a modern idők szavára hallgatva a szerző a kínai szavaknál már nem használja a magyar kultúrkörben megszokott magyar fonetikus átírást, és a globálisan elterjedt pinjin latin betűs átírást alkalmazza, ám a pinjin kiejtést kevesen ismerik, így csekély eséllyel bogozható ki, hogyan lesz a hunok országából (Hungary) Xiongyali, és milyen furcsa Teng Hsziao-ping nevét Deng Xiaopingként leírva látni.

Hatalmas érdeme a kis könyvnek, hogy figyelmeztetőleg rámutat: Kína mindig is élen járt a fejlődésben, kölcsönhatásban állt a világgal. Napjainkban pedig semmi más nem történik, mint a világban korábban elfoglalt helyének visszaszerzése. Mint Polonyi írja, Kína lakossága időtlen idők óta a világ népességének harmadát-negyedét adta, jelenleg ez az arány – a születésszabályozás miatt – az ötödére csökkent. A világ termelésének harmada 1800-ig Kínából származott. Vagyis a történelem éppen ismétli önmagát, s az ázsiai óriás szempontjából talán kezd visszaállni a régi rend.

Polonyi Péter: Kína rövid története, Corvina kiadó, Tudástár, 2008, Budapest, 91 oldal, 1600 forint