„Vérző orral küldjék padlóra a brüsszeli elitet" - Kampány a Lisszaboni Szerződés ellen
Declan Ganley azt tervezi, hogy mintegy 400 jelöltet indít a tagállamokban, olyanokat, akik maradéktalanul elutasítják a Lisszaboni Szerződést, amelynek népszerűsítésére a hét elején Írországba utazott Nicolas Sarkozy francia államfő.
Az ír üzletember on-line gyűjtést szervez, amelytől legalább 75 millió fontnak megfelelő összeget remél, főleg a szuverenitás újabb csorbításától berzenkedő brit választók köréből. Ganley – a londoni Telegraph-nak adott interjúban – úgy fogalmazott: esélyt kell adni a brit választóknak, hogy „vérző orral” küldjék padlóra a brüsszeli elitet és Gordon Brown brit miniszterelnök „gárdáját”.
A vállalkozó erre a célra európai párttá kívánja szervezni az általa – „Libertas” néven – létrehozott érdekvédő szervezetet. A szervezet a kampányában főleg a briteknek szeretné visszaadni azt a népszavazást, amelyet a kormányzó Munkáspárt még a legutóbbi parlamenti választásokon is megígért a lakosságnak, de utólag megtagadott tőle – mondta Ganley, akiről azt tartják, hogy vagyonát napi 18 órán keresztül dolgozó vállalkozóként hozta össze.
A folytatandó kampány és a jövő évi EP-választás részeként az üzletember cáfolatot szeretne adni azokra a véleményekre, amelyek szerint az európai alkotmány francia és holland elutasítása belpolitikai okokra vezethető vissza. „Világos és egyértelmű üzenetet kell küldeni, amelyet az európai elit nem tud félreértelmezni (…) , és amelynek nyomán nem lesz esélye az alkotmányos szerződés feltámasztására” – hangoztatta Ganley, aki szerint a reformszerződés lényegében nem más, mint a hátsó kapun becsempészett korábbi uniós alkotmány.
A kezdeményezés is jelzi, milyen légkörben kezdett tárgyalásokat a francia elnök. Nicolas Sarkozy ugyan az indulása előtt kijelentette, hogy „meghallgatni és megérteni” megy Dublinba, útját kommentálva azonban a Le Monde is elismerte, hogy az írek körében nem népszerű a francia államfő. Külön is sérelmesnek tartják, hogy az alig elutasított alkotmányos szerződésre máris új népszavazást sürget, ennek nyomatékaként pedig „kétsebességes” Európáról és egyéb szankciókról beszél.
