Új jelöltek a Világörökség listán – galéria a texasi missziókról
Az öt, Texas államban található missziós templom, illetve erőd jó eséllyel pályázik arra, hogy idén elnyerje helyét a UNESCO Világörökségi listáján. Ha sikerrel járnak, Texas először képviselheti magát a nagy presztízsű sorban, amely húsz amerikai helyszínt foglal magába.
Susan Chandoha, a San Antonioi Missziók Nemzeti Park vezetője szerint nagy megtiszteltetés lenne felkerülni a listára, amely egyúttal előmozdíthatja az épületek megőrzésére tett erőfeszítéseket is. A jelentkezési dokumentációt a helyi közösségek, hatóságok és a szövetségi szervezetek tíz hét alatt állították össze, remélve, hogy az ötven oldalas, hetven oldalnyi térképet tartalmazó csomag meggyőzi a UNESCO-t. A kiválasztási procedúra bonyolult és hosszadalmas, a központi kormányzat a következő évben mindössze két helyszínt ajánlhat a végleges Világörökség listára, a győzelem tehát még nem teljes. A pályázat készítői ugyanakkor bíznak a sikerben – számol be a Dallas News.
Kezdetben a Ferencesek szerettek volna keresztény missziót létesíteni a mai kelet-Texas területén, de nem jártak sikerrel, így áttették székhelyüket San Antonioba. Az ezerhétszázas évek elején felépülő missziós épületek a spanyol fennhatóság alá tartozó Tejas tartomány központjává váltak, fontos szerepet játszva mind a vallás terjesztésében, mind a mezőgazdasági tevékenységekben. A missziók az 1780-as évekig virágoztak, ekkortól viszont az indián törzsek gyakori támadásai és a spanyol kormányzat egyre apadó pénzügyi támogatása lassú pusztulásra ítélte őket. A Concepción, a San José, a San Juan és az Espada missziók továbbra is plébániaként működnek, az épületek fenntartásáról a nyolcvanas években alapított nemzeti park igazgatósága gondoskodik.
Az épületek között van a San Antonio misszió is, amely The Alamo néven vonult be a történelembe. Az erődítménynek is beillő épületet az 1830-as években mexikói katonák használták, majd a texasiak kezébe került. A mexikói Santa Ana tábornok 1835-ben megtámadta Alamot, a csata végére a mexikói hadsereg majd egy szálig megölte az erőd védőit. Amikor az úgynevezett texasi forradalom végén a mexikói hadsereg elhagyta az államot, az erőd több falát lerombolták és több épületet felgyújtottak.
A következő öt évben Alamo használaton kívül maradt, míg a már az Egyesült Államokhoz tartozó Texas állam meg nem vásárolta. Az erőd sorsa a huszadik század elején fordult jobbra, amikor a Texasi Köztársaság Lányai nevű szervezet átvette Alamo kezelését. Texas állam 1988-ban megkísérelte visszaszerezni Alamot, az akkor kormányzóként dolgozó George W. Bush viszont ezt megvétózta.
