Utcai harcok után politikai balhé - "Magyar nem háborúzhat magyarral"

Összességében véve nagyobb volt a füstje, mint a lángja a szombat este Budapesten megszervezett három demonstrációnak, és utóéletüknek. A szokásos balhé végül a Szabadság téren tört ki. Itt a Hősök teréről indult radikális menet szervezőinek tervei szerint lábbeliket helyeztek volna el a szovjet emlékműnél, tisztelegve a „kommunizmus, liberalizmus és cigánybűnözés” áldozatai előtt.

A cipőket azonban nem elhelyezték, hanem dobálták molotov koktélok, kövek és üvegek kíséretében, amelyekből a teret biztosító rendőröknek is jutott. A rohamosztagosok erre könnygázzal válaszoltak, és pár perc alatt kiűzték a randalírozókat a térről. Ezután a környező utcákban fogócskáztak velük egy órát, este nyolcra pedig sikerült teljesen visszaállítani a rendet a fővárosban. Ennyi idő alatt mindenesetre sikerült a zavargóknak felgyújtaniuk egy rendőrautót, valamint szétverniük öt-hat tűzcsapot és néhány padot a világörökség részét képző Andrássy úton. Tizenöt rendbontót állított elő a rendőrség.

Újabb tüntetés a kirekesztés ellen
Többtucatnyi civil szervezet Tarka Magyar! elnevezéssel demonstrációt szervez az erőszak és a kirekesztés ellen októberben. A civil jogvédő, meleg, roma és zsidó szervezetek október 4-re hirdették megmozdulásukat, mert véleményük szerint megálljt kell parancsolni a kisebbségeket érő atrocitásoknak, a kirekesztésnek, az erőszak minden formájának. 

„A korábbi évek hasonló eseményeihez képest lényegesen kevesebb munkát adott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nek (FKF) a szombati rendbontás nyomainak eltakarítása” – mondta vasárnap Horváth László, a társaság helyettes szóvivője. A zavargók ezúttal nem gyújtottak fel kukákat – tette hozzá a szóvivő, aki szerint ennek ellenére is több tíz köbméter hulladékot takarítottak össze az összecsapások helyszínein.
A tüntetéseket követően – szintén teljesen menetrendszerűen – elkezdődött az egymásra mutogatás a politikai pártok között, hogy ki tehet az események bekövetkezéséről, illetve, hogy kinek az érdekeit szolgálta, hogy így alakultak a dolgok.

Lemondott a Magyar Gárda kapitánya
Lemondott Dósa István, a Magyar Gárda országos főkapitánya. Elmondása szerint azért távozik, mert szerinte a Jobbik és annak vezetői elárulták a mozgalmat. Szerinte a pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetősége többet ér a a párt vezetőinek, mint a Magyar Gárda, ehhez viszont ő nem akar asszisztálni. Dósa csak a főkapitányi posztról mondott le, a Magyar Gárdából nem lépett ki. 

Balogh Zoltán fideszes szakpolitikus szerint előre szervezett provokáció történt szombaton este. Mint mondta, a Fidesz az első perctől kezdve figyelmeztette a kormányt, hogy ne szervezzék egymás mellé a demonstrációkat, mert ebből csak baj lehet. „Nyilván ez a szocialisták politikai érdeke, hogy ne arról legyen szó, hogy miért nincs kormányzás Magyarországon, hanem arról, hogy hány kukát gyújtottak fel a tüntetők” – mondta a politikus. Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője szerint is durva provokáció történt, és előre megjósolhatók voltak események, az egymáshoz közel lévő tüntetések miatt.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a szélsőjobboldalt erősíti a széteső államhatalom. „Az államhatalom szétesése, a belügyminisztérium nélküli kormány, a korrupt közélet és a gyenge miniszterelnök, mind a szélsőjobbot erősíti.” – áll a politikus közleményében. Szerinte a rendőrség már megint nem tudta megvédeni a békés polgárokat és a fővárost.

Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint azonban volt létjogosultsága a chartás demonstrációnak. „Méltóságteljes rendezvényt tartott a Magyar Demokratikus Charta. Az MSZP tudja, hogy a megszólalók szavát nem nyomta el az „újnyilasok” ordibálása és a Molotov-koktélok” - hangsúlyozta a szóvivő.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint a tüntetők egy jelentős része ilyenkor azért megy ki az utcára, mert „balhét akar”, így pedig „elkerülhetetlen, hogy balhé legyen”. A liberális képviselő szerint a rendőrség szombaton jobban kezelte a helyzetet, mint a nyári melegfelvonuláson. Úgy látja, érdemes lenne megfontolni azt, hogy a jövőben időben és térben nem lehet-e jobban elkülöníteni az ilyen típusú rendezvényeket, anélkül hogy sérülne a gyülekezési jog.

A gyülekezési törvényről vitáznak ismét
Boross Péter, volt kormányfő szerint nem lenne szabad két ellentétes jellegű demonstrációt egy időben engedélyezni. Az MDF-es politikus egy hétvégi nyilatkozatában arról beszélt, hogy a gyülekezési törvényről szóló impotens viták bátorítják a randalírozókat. Véleményével nincs egyedül: Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő és Burány Sándor budapesti elnök is kiállt már a nyilvánosság elé ezzel a javaslattal.
Megegyezés azonban mégsem született idáig, ugyanis még az MSZP-n belül sincs egyetértés ebben az ügyben. Draskovics Tibor rendészeti miniszter ugyanis korábban azt mondta: nem szükséges érdemben megváltoztatni a törvényt, mindössze egyszerűbbé kell tenni azt. „A gyülekezési törvény hatályos szövegéből levezethető a megoldás az egymással konkuráló demonstrációs szándékok kezelésére is” – mondta. Hozzátette, nem lehet tudomásul venni olyan tüntetést, amely mások jogainak korlátozására irányul, például meg akarja félemlíteni egy tüntetés résztvevőit.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, továbbra is kitartanak az eddigi álláspontjuk mellett, vagyis hogy a baj nem a bejelentett tüntetőkkel, hanem a randalírozókkal van. „Tegnap sem a két ellentétes célú rendezvény csapott össze, hanem attól időben és térben már elválasztva voltak zavargások, ezek viszont nem oldhatók meg a gyülekezési jognak a módosításával, sőt semmi közük a gyülekezési törvényhez ” – fogalmazott.
A júliusi melegfelvonulás után Szabó Máté ombudsman is kiadott egy állásfoglalást. Bírálta a törvényt, azt írta, hogy nem világosak a jogszabályok a versengő tüntetések ügyében, és ez visszásságokat okozhat.
 

AS Network-->