A válság nem lehet mentség

Az, hogy a pénzügyi válság idején a bankok szigorító lépéseket tesznek, indokolt, bár nem lehet mentség a fogyasztó nem megfelelő tájékoztatására, és a GVH figyelemmel kíséri a bankok tájékoztatási gyakorlatát a megváltozott helyzetben is.

A gondok következményeként a hitelezésben módosulnak a kondíciók, új konstrukciók jelennek meg. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a fogyasztók ne csak a hirdetésekből tájékozódjanak, hanem további ismertetőket szerezzenek be, és alaposan áttanulmányozzák azokat. Ezt részben indokolja az is, hogy az ügynöki tevékenységekkel kapcsolatban is számos problémát jeleznek az ügyfelek a versenyhatóságnál.

A lassuló hitelezés és a szigorúbb feltételek kétségkívül nehezítik a kölcsönre szorulók dolgát, ám nincs értelme kapkodni, és megfontolandó, hogy bankrendszeren kívüli hitelközvetítőkhöz, egyéb pénzhez jutási lehetőséget ígérő vállalkozásokhoz forduljanak-e, mert az utóbbiak – mint például a fogyasztói csoportok – úgymond segítsége sok kockázatot rejt magában. Hasznosabb türelmesnek lenni, több banknál is informálódni és alaposan megfontolni, összevetni a saját lehetőségekkel az ajánlatokat – javasolják a versenyjogi szakemberek.

Különösen lényeges ez, ha az ügyfél hosszabb futamidejű lakáshitel felvételére kényszerül. A GVH e körben végzett vizsgálatai azt támasztják alá, hogy a hitelintézetek több száz kölcsönterméket kínálnak, az érdekeltek nehezen igazodnak el a konstrukciók között, amelyeknek reklámjai tisztességtelenül befolyásolhatják a döntéseiket. Gyakorta elkenik a hirdetett kedvező törlesztőrészlettel vagy például a teljes hiteldíjmutatóval (THM) kapcsolatos feltételeket. Tavaly többek között a Raiffeisen Bankot 80 millió forintra bírságolta a versenyhivatal, mert a Rugalmas Lakáshitel konstrukcióját népszerűsítő hirdetései azt közvetítették a fogyasztó felé, hogy a teljes futamidőre maga választhatja meg a havi törlesztőrészlet mértékét. A reklámból azonban nem derültek ki a kecsegtető lehetőség igencsak szűk korlátai. és a feltüntetett THM nem volt elérhető a hirdetmény alapján. A CIB Bankra, az MKB Bankra és az Erste Bankra 90, 10, illetve 4 millió forint bírságot szabott ki a hivatal, ugyancsak a megtévesztő lakáshitel-hirdetések miatt (a CIB Bank esetében betéti termék is érintett volt). Az MKB Bank a THM csábítóan kedvező mértékét szerepeltette, ám az csak a svájcifrank-alapú lakáshiteleknél, és ott is a legrövidebb kamatperiódusra lett volna elérhető, amennyiben a bank a hirdetett vállalását nem teljesítené. A CIB Banknál hasonló problémák merültek fel, az Erste Bank pedig a folyósítási jutalék elengedését ígérte, de ennek feltételeiről nem nyújtott tájékoztatást.

A GVH fellépésére a bankok többnyire azzal védekeznek, hogy a reklám mindössze figyelemfelkeltő, így nem foglalhat mindent magában, az ügyfél pedig megkapja a szükséges információkat, ha felveszi a kapcsolatot a pénzintézettel. A versenyhatóság azonban azt hangsúlyozza: ha a kapcsolatfelvétel alapja, elindítója egy jogsértő, megtévesztő tájékoztatás, akkor a további informálódás nem küszöböli ki a szabálytalanságot. Elengedhetetlen a fogyasztók pontos, megfelelő tájékoztatása azoknál a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló szerződéseknél, ahol – a termék sajátosságai következtében – a felek közötti kölcsönös bizalomnak kiemelkedő szerepe van – szögezte le több alkalommal is a versenyhivatal. A jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb mód nyílik a valós tudnivalók teljes körű megismerésére. Amennyiben az ügyfél felkeresi az adott bankfiókot, ott már nagyobb lehetősége van az értékesítőnek meggyőzni az ügyfelet, akinek számos, nagyobb terjedelmű anyagot kell áttekintenie, és nem várható el, hogy valamenynyi anyag valóságtartalmát ellenőrizze. Nem elvárt az általános szerződési feltételek közlése egy-egy televízió-reklámban, ahol az apró betűs rész nem olvasható, viszont a bank maga választja meg a kiemelt üzenetet, s azt is, hogy általában a termékre hívja-e fel a figyelmet, vagy konkrét feltételt kommunikál-e.

A versenyjogi követelményeknek a pénzügyi válság idején is érvényesülniük kell. Most, amikor a fogyasztót igen érzékenyen érintő módosításokra kényszerülnek a bankok, még inkább elvárt – és ez irányú lépéseket maguk is jeleztek – az ügyfelek megfelelő tájékoztatása a változtatásokról, a korábbi akciók felfüggesztéséről, lehetőség szerint ugyanabban a körben, amelyben az akciót meghirdették. Ha pedig az érdekeltek hiteligénylése már folyamatban van, részletesen fel kell őket világosítani arról, a változás érinti-e őket, és miként. Utóbbi vonatkozik azon esetekre is, amikor a kliensek devizaalapú hitelük forintalapúra történő módosítását kérik, vagy bankváltást terveznek.

A GVH változatlanul szorgalmazza a költségek várható emelkedését követhetőbbé tevő jogszabály-módosítást az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségek szűkítéséről, bár e témában a bankok önkorlátozásra irányuló ajánlást készítenek elő – ez kétségtelenül üdvözlendő lépés. Javasolnak továbbá olyan intézkedéseket is, amelyek a mainál jobb összehasonlítási – s ekként eligazodási – lehetőségeket adnak a fogyasztóknak a banki termékek között.

Érdemes figyelni arra, hogy a betéti részre járó magas kamat eléréséhez szükséges-e például befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződést kötni, vagy befektetési alapban elhelyezni a pénzét az ügyfélnek – ezek hosszabb időtartamú, többéves elkötelezettséget jelentenek, és lényegesen nagyobb kockázatokkal járnak.

Érdemes figyelni arra, hogy a betéti részre járó magas kamat eléréséhez szükséges-e például befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződést kötni, vagy befektetési alapban elhelyezni a pénzét az ügyfélnek – ezek hosszabb időtartamú, többéves elkötelezettséget jelentenek, és lényegesen nagyobb kockázatokkal járnak.-->