
Németország csökkentené amerikai energiafüggőségét, a Közel-Keleten keres megbízható partnereket
Arab-öböl menti körútra indul szerdán Friedrich Merz német kancellár, hogy megpróbálja diverzifikálni Európa legnagyobb gazdaságának energiaellátását, és csökkenteni Németország függését az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importjától. A kancellárt vállalatvezetők is elkísérik Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe.

A három ország egyébként is fontos Berlin számára, az elmúlt hónapokban egymásnak adták a kilincset a fővárosaikban a német miniszterek, járt ott nemrég Carsten Schneider, a környezetvédelmi és Katherina Reiche, a gazdasági tárca vezetője.
Friedrich Merz kancellár szerdán 72 órás villámlátogatást tesz a három energetikai nagyhatalomnak számító országban, hogy
mélyítse a gazdasági kapcsolatokat és megbízható új partnereket keressen,
mert Németország ismét túlságosan függ egyetlen forrástól, az orosz gáz helyett most az amerikai LNG-től.
Erre annál is inkább szükség van, mert Európa többi országához hasonlóan a német gáztárolók is már a tél közepén kezdenek kiürülni, a töltöttségi szint
- országosan 30,
- Bajorországban 20
százalék alá esett.
Németország alternatívákat keres
A német ipar az olcsó orosz gázra épült, de az emelkedő energiaárak visszafogták a növekedést. Az orosz gázt egyre nehezebb amerikai LNG-vel is pótolni, és az Egyesült Államok a magas hazai gázárak miatt nemcsak fő beszállítóvá, hanem közvetlen versenytárssá is vált a csúcsidőszakokban rendelkezésre álló erőforrásokért; néhány cég már oda irányította át az LNG-szállítmányait az Európai Unió helyett.

Az új források biztosítása az élesedő transzatlanti feszültségek miatt is szükséges. „A nagy függőség problémát jelent az amerikai kormány autoriter irányvétele és a geopolitikai zsarolás kockázata miatt” – mondta a Bloombergnek Susanne Nies, a Helmholtz-Zentrum Berlin energiaügyi szakértője.
Egyetért azzal, hogy Németországnak „meg kell fontolnia olyan alternatívákat is, mint több gázvezetéken keresztül érkező gáz Norvégiából és LNG Kanadából vagy Ausztráliából”.
A szövetségi kormány adatai szerint tavaly
a Németországba importált LNG 96 százaléka volt amerikai,
ami sokkal magasabb arány, mint az uniós, amely 2025-ben több mint 25 százalék volt, de a Politico tudósítása szerint 2030-ra elérheti a 30 százalékot.
Donald Trump azonban gyakran használja aduként az energiahordozókat a vám- és kereskedelmi tárgyalásokon. Az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás például 750 milliárd dolláros beszerzést ír elő 2028-ig, ami szakértők szerint teljesen abszurd vállalás.
Az amerikai LNG-szállítók rugalmasabbak
A Grönland körüli feszültségek és az újabb vámfenyegetések miatt Németország potenciális biztonsági kockázatot lát az amerikai energiaimportban, nem lesz azonban könnyű a források diverzifikálása.

Jelentős részben azért nem, mert a közel-keleti LNG-szállítók a hosszú távú, legalább húsz évre szóló szerződéseket preferálják, Németország azonban a klímapolitika részeként 2043 végétől betilt minden ilyen importot. A német cégek ezért is tartanak ki a rugalmasabb amerikai beszállítók mellett.
A Deutsche Welle értesülése szerint azonban most Berlin a közel-keleti beszállítók felé is kész nagyobb rugalmasságot tanúsítani az üzletek biztosítása érdekében, és nagyvonalúbbnak lenni a fegyvereladásokban is cserében.
Szaúd-Arábia és Katar érdeklődik például az Airbus A400 katonai szállítógépe iránt,
és egyre vonzóbb partnernek tartják az erősödő német hadiipart.
Merz emellett több külföldi tőkét is szeretne Németországba csábítani, többek között ebből a három közel-keleti országból, és erősíteni velük a kereskedelmi kapcsolatokat.
Utóbbi az EU-nak is célja, az Európai Bizottság tavaly kezdte meg a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Arab Emírségekkel.
Ajánlott videók

Csúnyán lebuktak: Kapitány István Shell-kötődésű cégekben érintett, miközben kinyomná az orosz gázt a magyar piacról



