Mérséklődött a Budapestről való kiköltözés mértéke, így megállt a főváros népességének folyamatos csökkenése. „Egyre kedvezőbb népesedési folyamatok zajlanak Budapesten.
A természetes fogyás csökkenése és a betelepülők nagy száma miatt idén ismét 1,7 millió fölé került a főváros lakossága. Emellett kiemelkedő, hogy 6 százalékkal nőtt a gyermekszületések száma, naponta 46 kisbaba születik. Ez a szám a 80-as évek óta nem volt ilyen magas” – mondta Demszky Gábor. A főpolgármester hozzátette: hatezer fővel, vagyis egy nagyközségnyi emberrel élnek ma többen Budapesten, mint 2006-ban.
Pedig az utóbbi két évtizedben Budapest lakossága 2 millióról 1,7 millió alá csökkent, ellenben Pest megye népessége több mint 150 ezer fővel nőtt.
Város és Népesség
Budapest 1,7 millióPrága 1,2 millió
Pozsony 0,5 millió
Bukarest 1,9 millió
Belgrád 1,2 millió
Párizs 2,1 millió
London 7,1 millióFelmérések szerint az agglomerációba költözők elsősorban fiatal, gyermekes, az átlagnál jobb anyagi körülmények között élő családok voltak. A kiköltözés okaként legtöbbször a gyerekek érdekeit, vagyis a friss levegőt és a zöldövezeti környezetet említik, de meghatározók a sokszor vidékről származó szülők gyermekkori élményei is. Az agglomeráció mellett azután döntenek, hogy rájönnek: a főváros közigazgatási határain belül csak nagyon drágán juthatnak az említett feltételeknek eleget tevő ingatlanhoz. A legnépszerűbb települések Telki, Nagykovácsi, Veresegyház, Budajenő és Diósd voltak.
„Kényelmetlenség, hogy felcseperedve megnőnek a szórakozási, kulturális igényei a gyermekeknek. Ott azonban, ahol nincs megfelelő éjszakai közlekedés, ez gyakran vezet családi konfliktusokhoz” – mondta lapunknak Koltai Attila. Az urbanisztikai szakember szerint a másik problémakör, hogy sokan úgy érzik, utánuk jön a város. A sok kiköltöző miatt a település növekedik, elveszti varázsát, csökkennek zöldterületei.
„Ez konfliktus is az újonnan kiköltözők és a régebb óta helyben lakók között. Érdekes módon az öt-tíz éve letelepedettek a leghangosabbak, ha a település további bővülése ellen kell érvelni, hiszen veszélyeztetve érzik azokat az adottságokat, amelyek miatt kiköltöztek” – magyarázta Koltai.
Az agglomerációba költözés üteme mostanra csökkent. Két nagyobb hullám 2000-ben és 2003 elején, a 30 millió forintos, új ingatlanokra igényelhető, államilag támogatott idején volt. „A fővárosba visszatelepülés főként a 70 év feletti korosztályra jellemző, mivel már gondot okoz a kert ápolása, kisebb lakással is megelégednek és szeretnének a gyerekeik közelében lenni” – mondta Pálosi Áron. Az ingatlanforgalmazó szakember hozzátette: Budaörs, Leányfalu és Solymár mára gyakorlatilag teljesen megtelt, kevés telek van és ezek ára igen drasztikusan megnövekedett. A kiköltözési népszerűségi listát most Diósdliget és Érd vezeti, mert mindkét városból gyorsan be lehet jutni Budapestre akár tömegközlekedéssel is.
AS Network - Vég Márton Város és Népesség Budapest 1,7 millió
Prága 1,2 millió
Pozsony 0,5 millió
Bukarest 1,9 millió
Belgrád 1,2 millió
Párizs 2,1 millió
London 7,1 millió Külföldiek is ellensúlyozták a fogyást A demográfiai mérleg átbillenését egyébként a főpolgármesteri hivatal részben annak tulajdonítja, hogy az elmúlt évben 1544 milliárd forintot fektettek be Budapesten, az egy évvel korábbi 1481 milliárdhoz képest. Nő Budapest előnye is, ami háromszorosa a vidéki átlagnak. A fővárosban a legmagasabb, s gyorsan nő az átlagkereset: ez több tízezer forinttal magasabb a vidékinél. Budapesten a szempontjából is jobb a helyzet, mint vidéken: szeptemberben 4,9 százalék volt. Ettől persze még csökkent volna a lakosságszám, de több mint tízezer külföldi is letelepedett itt, s ez ellensúlyozta a fogyást.
-->
