Az Európai Unióban átlagosan 10 százalékkal drágultak az élelmiszerek, de vannak olyan európai országok is, ahol ez a szám 40 százalék fölé emelkedik. Magyarországon 12 százalék körüli az éves szintű áremelkedés. Az árak további növekedését idézheti elő a bioüzemanyagok iránti egyre nagyobb kereslet, amelyet a korábban élelmezési célra szánt növényekből (kukorica, cukorrépa, cukornád, szója) állítanak elő.
Az áremelkedések további okai között szerepel a fejlődő országok élelmiszer fogyasztási szerkezetének jelentős változása, és a mezőgazdasági beruházások évek óta tartó alacsony szintje az agrárgazdaságban. Hozzájárul a magas élelmiszerárakhoz a Föld népességének növekedése, a kőolaj magas világpiaci ára, és egyik fő tényezőként a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák és a megváltozott éghajlati viszonyok miatt fellépő terméskiesés.
Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének (FAO) közlése szerint az áremelkedés miatt 75 millióval több embert veszélyeztet az éhezés és alultápláltság, mint tavaly. Az éhezők száma 75 millióval nőtt tavalyhoz képest, így világ szinten ma 925 millió emberről mondható el, hogy nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez. A FAO ezért az Élelmezési Világnap alkalmát ragadja meg, hogy felhívja a világ figyelmét az ijesztő számokra, és az együttérzésen túlmutató politikai lépéseket sürgessen, valamint a korábbi vállalások és ígéretek teljesítésére szólítsa fel a világ vezetőit.
Október 15-én a FAO budapesti regionális irodájában tartott sajtóértekezleten Maria Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője elmondta: "Meggyőződésünk, hogy a történelemben először a mi generációnk rendelkezik minden eszközzel az éhezés megszüntetéséhez. Az európai régiónak jelentős szerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megvalósításában."
