"Amikor először láttam ezt a fajt, nem tudtam elhinni, hogy ennyi példány lehet egy kertben" – mondta a BBC-nek Jacobus Boomsma, a Koppenhágai Egyetem professzora. Boomsma és kollégái a PLoS One folyóiratban jelentették meg tanulmányokat a Lasius Neglectus fajról.
A kutatók arra keresik a választ: mi teheti képessé ezeket a hangyákat arra, hogy hatalmas tömegekben lepjék el a kerteket és kipusztítsanak minden, korábban ott élő hangyakolóniát.
A jelek szerint a társadalmi felépítés lehet a hangya invázió kulcsa. A legtöbb hangyafaj esetében a királynők elhagyják a fészket, hogy egy új csapatban találjanak otthont. Nem úgy a Lasius Neglectus, amelynek királynői úgymond "vérfertőző" kapcsolatot tartanak fenn egymással: a királynő saját szülőkolóniáján belül marad és szaporodik tovább.
Bár a beszűkülő genetikai kódnak bizonyára evolúciós ára van, hatalmas előnyt jelent egy invázióra berendezkedett fajnál. A hangyák így ahelyett, hogy egymástól független, kis kolóniákat hoznának létre, ugyanazt az élőhelyet terjesztik ki, míg szuperkolóniává nem válik.
A kutatók már korábban megfigyelhették ennek a viselkedésnek az eredményeit: az argentín hangya körülbelül 1900-ban érkezett meg Európába és 2002-re egyetlen szuperkolóniában birtokolt egy több ezer kilométeres partszakaszt Észak-Nyugat Olaszországtól Franciaországon és az Ibériai félszigeten keresztül egészen Spanyolország északi partjaiig.
Észak-Európa eddig megúszta a hangyainváziót, de a tudósok szerint a most megfigyelt kerti hangyafaj hamarosan meghódítja ezt a területet is. A Lasius Neglectus-t 1990-ben fedezték fel Budapesten. A hangyák legkönnyebb a nemzetközi virágkiállítások és kereskedelmi növényszállítmányok segítségével jutnak egyik országból a másikba.
