A túlszabályozás ördögének hatalmában van a médiatörvény

Az MKTT véleménye szerint a tervezet sokkal kidolgozottabb, koherensebb, mint a jelenleg érvényes 1996. évi 1-es (média) törvény; például a közszolgálati kritériumok listája – mint a törvényi szabályozás egyik legérzékenyebb területe – a jelenleg érvényeshez képest kibontottabb és teljesebb.

Pozitívan értékelik a törekvést az igazodásra az EU irányelvekhez, noha ez még nem tekinthető teljes körűnek. Előrelépést jelent az 1996-ban kialakult viszonyokhoz képest az internetes tartalomszolgáltató megjelenés.

A tervezet azonban még így is ezer sebtől vérzik, például "a túlszabályozás ördöge ezt a tervezetet is hatalmába kerítette." A szervezet szerint a tervezet mellőzi a társadalmi önszabályozás lehetőségét. Emellett bonyolult és várhatóan roppant költséges lesz az új testületi rendszer (egyik-másik elemében, például a Közszolgálati Tanács vagy a Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület indokoltsága a tervezet szövegén belül nem tűnik elegendőnek).

Úgy vélik, a tervezet a testületek kinevezésében a pártmechanizmusokat változatlanul hagyná szemben az 1996 óta gyűlő tapasztalatokkal, amelyek épp az ellenkezőjét indokolnák. Az adatszolgáltatási és archiválási kötelezettségeknek pedig olyan rendszerét írná elő, amely  – különösen kisebb média-szereplőknek – elviselhetetlen terhet jelenthet.
 
Az MKT szerint a tervezet védtelenül hagyja a médiát egy esetleges kétharmados parlamenti párt-fölény esetére. A társaság véleménye szerint a médiatörvény esetében nem került sor valódi társadalmi párbeszédre, ezért fontos lenne, ha a jövőben közösen alakítanának ki egy ezzel kapcsolatos mechanizmust.