Ha ezen a téren következetes marad a jogalkalmazói gyakorlat a térségben, akkor akár már középtávon is visszaszorulhat a radikális retorika – ami csökkentheti a szélsőséges szervezetek társadalmi befolyását. A betiltás ugyanakkor nem szünteti meg automatikusan az ilyen szervezetek tevékenységét és az általuk generált politikai kockázatot. A betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában is tovább létezhetnek a jövőben – írja kockázatelemzésében a Political Capital.
A politikai és a jogi normáknak való megfelelési kényszer megszűnése, illetve a nyilvánosság ellenőrző szerepe alóli részleges felszabadulás a tagság további radikalizálódását eredményezheti. A Magyar Gárda a bírósági döntést követően tovább erősíti aktivitását, demonstrálandó hogy a mozgalom működése nem került veszélybe, és a Szlovák Testvériség is tartott már tüntetést a betiltását követően.
A szélsőségek aktivizmusa rontja a térség államainak viszonyát is, ezzel rontva a térség stabilitását – ahogy az jól látható a magyar-szlovák konfliktus esetében is. A gárda-szerű szervezetek politikai hasznot hozhatnak a mögöttük álló politikai pártoknak, melyek közül több is esélyes lehet a megerősödésre és az Európai Parlamentbe való bekerülésre. Az, hogy a Jobbik a ferencvárosi időközi választáson 8,5 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg, jelentősen növeli a párt EP-be jutási esélyeit, mert bár ez az eredmény kevesebb, mint 700 szavazatot jelent, állandó hivatkozási alappá válhat a kampányban.
A térségben erősebbé és látványosabbá váló etnikai konfliktusoknak nem maguk a szélsőséges szervezetek a legfőbb okai. A társadalmi probléma gyökerét a romák alacsony integrációja, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, illetve az állami szervekben (pl. rendőrség, bíróságok, hadsereg) megrendült állampolgári bizalom jelenti.
A válság kiemelten sújtja azon szektorokat, ahol a többségében alulképzett roma lakosság egy része eddig el tudott helyezkedni (pl. építőipar és feldolgozóipar). Tovább növekedhet az így is kiemelkedően magas – Magyarországon mintegy 70, Csehországban 90 százalékosra becsült – roma-munkanélküliség, ami konzerválhatja a romák társadalmi deprivációját és kirekesztettségét, erősítheti továbbá a roma és nem roma lakosság közti feszültségeket.
A szélsőséges szervezetek tevékenysége felerősítheti az EU-ellenes véleményeket a térségben. Az uniós tagság ugyanis ezen nacionalista és antiglobalista szervezetek szemében a nemzeti szuverenitás megszűnésének fenyegetését hordozza. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének megfogalmazása szerint például „Az EU segítőkéznek álcázott gyilkos ölelés”).
A sokszor tévesen „neonácinak” bélyegzett csoportok közös jellemzői: az egyenruhás, militáns fellépés, a romaellenesség, a rendpártiság és a közbiztonság erősítésének ígérete, az antiszemitizmus, a globalizáció-ellenesség, továbbá a kirekesztő, soviniszta nacionalizmus. A gárdák és a hasonló szervezetek sokkal inkább pártpolitikai célokat követnek, azaz eszközként szolgálnak a mögöttük álló radikális pártok számára.
Egyelőre nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az átalakulóban lévő és mind céljaiban, mind eszközeiben sokkal modernebb közép-kelet-európai szélsőjobboldal politikailag jelentősen megerősödött volna. A szervezetek politikai jövője nagyban függ attól, hogy a jelenségre a demokratikus pártok és az alkotmányos intézmények milyen választ adnak – például az egyre nagyobb társadalmi feszültségek nyomán a roma integráció kérdése (melynek kezelése eddig a térség egyik legnagyobb politikai kudarca) mennyire kerül előtérbe.
