Sikeres összefogás a mozgásszervi betegekért
Világszerte a betegek 20-30 százaléka fordul háziorvosához mozgásszervi fájdalom miatt, így van ez hazánkban is. Minden negyedik európai szenved ebben. Ezen a téren az uniós Eurobarométer felmérése (2007) alapján Magyarország az első 33 százalékkal, Belgium a második. A krónikus fájdalomról tudnunk kell, hogy az fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel alig mérsékelhető, s – bizonyítékokon alapuló vizsgálatok szerint – 20-30 százalékkal emeli a rák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek halálozási arányát.
Az ízületi porckopással kapcsolatos költségek az USA-ban az elmúlt hét évben csaknem 10 százalékkal nőttek. Az adatok elemzése kimutatta: nem a kiadások, hanem a betegek száma nőtt ennyivel. Ez csak részben a népesség öregedése, inkább az elhízása miatt van.
Az ízületi porckopásban szenvedők szív- és érrendszeri megbetegedése és halálozása kétszerese a korban és nemben illesztett nem arthrosisos népességének. Az egyévi költségük duplája az azonos korú, arthrosisban nem szenvedő népességének. Egy beteg egyéves kiadása az USA-ban mintegy 2600 dollár.
A tüneteket okozó porckopás világszerte a népesség kb. 10-15 százalékát érinti. Egy magyar beteg költsége amerikai adatok alapján 550 ezer forint, egymillióé 550 milliárd, vagyis az OEP-büdzsé több mint egyharmada lenne. A külföldi direkt kiadások legnagyobb részét a műtétek, elsősorban az ízületi endoprotézisek beültetése teszi ki. Ennek költsége hazánkban fele a Nyugat-Európai átlagnak, amely kb. 1,5 millió forintnak felel meg. A várólisták fél évvel való hosszabbodása a költségeket csaknem 100 százalékkal emeli meg.
A csontritkulás okozta törések száma az Európai Unióban 2000–06 között 8 százalékkal nőtt. Ha nem teszünk többet a megelőzésért, a legfejlettebb ipari államoknak sem lesz elegendő sebészi kapacitása a törések ellátására. Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban. Az e betegség okozta combnyaktörések száma az utóbbi időkig nem emelkedett; mintegy évi 14 ezer körül maradt, hála a jól működő Nemzeti Osteoporosis Hálózatnak. Korábban a csontritkulásban szenvedők mintegy 20-25 százaléka részesült megfelelő gyógyszeres megelőzésben, az úgynevezett egészségügyi reform óta ez 10-12 százalékra csökkent.
Derékfájás miatt fizetik ki a legtöbb táppénzt a fejlett európai országokban, hazánkban is. A rokkantosítás okai között a nyugat-európai államokban a derékfájás az 1-2., hazánkban a 3-4. helyen áll. Mint azt a Csont és Ízület Évtizede Alapítványa az Egészségügyi Minisztérium felhívására végzett felmérésében kimutatta, az akut derékfájás kezelése európai irányvonalainak a követése jelentékenyen lerövidíti a táppénzes időt, s csökkenti a költségeket.
A mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzése teljesen, a ráké részben azonos: megfelelő minőségű és mennyiségű mozgás, táplálkozás, az ideális testsúly megtartása vagy visszaszerzése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése. Ezzel szemben a magyar népesség a legkevesebbet mozgók között van Európában, a magyar gyerekek ülnek a legtöbbet – több mint napi négy órát – a tévé előtt, az elhízásról, dohányzásról, alkoholfogyasztásról nem is beszélve. Hazai felmérés szerint a magyar iskolások 80 százalékának nem megfelelő az izomzata és a gerince.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt egészségügyi prioritásnak fogadta el a mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet; ennek hazánkban nem sok visszhangját hallhattuk, illetve csekély eredményét láttuk. Ezt leszámítva a csont és ízület évtizede mindeddig igen sikeres hazánkban. Állami szinten hazánk elsőként csatlakozott hozzá, s ezt a program kormányzóbizottsága máig nagyra értékeli.
A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy sikerült a döntéshozók, a szakma és a civil társadalom érdeklődését tartósan ébren tartanunk az évtized iránt. Az Egészségügyi Minisztérium a heveny derékfájás korszerű, költséghatékony modellezésével, majd a mozgásszervi betegségek prevenciójának, korszerű kezelésének és rehabilitációjának a kidolgozásával bízta meg az mozgalmat. Ez a program az egészségügyi tárca honlapján olvasható: http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/koncepciok-vitaanyagok/koncepcio-mozgasszervi.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács különbizottságot hozott létre a mozgásszervi betegségek kutatására, az évtized hazai koordinátorának elnökletével. Megvizsgáltuk egyes reumatológiai betegek életminőségét, ellátásuk színvonalát, mind az alap-, mind a szakellátásban. Felmértük az iskolás gyerekek gerincének és izomzatának állapotát. Nagy eredmény, hogy a serdülők gerinctornája helyet kapott az iskolai testnevelésben. Lépéseket tettünk a reumatológia és rehabilitáció kötelező egyetemi oktatása, valamint a mozgásszervi ultrahang-diagnosztika elterjesztése érdekében. Betegfelvilágosító sorozatot indítottunk a Springmed Kiadó segítségével, számos előadást, előadás-sorozatot tartottunk. Tévéfilm készült az évtizedről, orvostovábbképző könyveket, cikk- és előadás-sorozatot tartottunk.
A hazai hálózat munkájában részt vevő szakmai és civilszervezetek igen komoly tudományos és társadalmi tevékenységet fejtettek ki. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság érdeme, hogy három éve európai parlamenti képviselő látogatott Budapestre, hogy a hazai osteoporosishálózatot tanulmányozza. Mindezt az eredményt szinte teljesen önerőből, jelentősebb anyagi támogatás nélkül értük el. Az évtized kormányzóbizottsága 2002-ben a Legjobb Nemzeti Akciós Hálózat díjat a magyaroknak ítélte, 2008-ban pedig Szabóné Dúl Katalin ízületi gyulladásban szenvedő beteg, a Csont és Ízület Évtizede Alapítvány alapítója az évtized népszerűsítéséért kapott díjat.
Amennyiben javítani akarunk népességünk és a jövő generáció egészségi állapotán, és csökkenteni szeretnénk az egészségügy költségeit, valamint munkaképes munkaerőt szeretnénk, haladéktalanul lépnünk kell. A csont és ízület évtizede jelmondatául fogadta el a kínai közmondást: „A legjobb időpont facsemeték ültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont azonban MOST van!”
