Az erős atlantista elkötelezettségéről ismert külügyminiszter, Bernard Kouchner a Le Monde szerint kijelentette, hogy szó sem lehet a francia csapatkontingens további bővítéséről, holott a többi résztvevőjének fokozottabb szerepvállalását az amerikaiak az utóbbi időben ismételten és egyre nagyobb nyomatékkal követelték.
A Nyugat afganisztáni jelenlétének sorsa szempontjából fordulatot hozhat az, hogy Nicolas Sarkozy elnök különleges meghatalmazásokkal ellátott megbízottat nevezett ki a közép- és dél-ázsiai térséggel kapcsolatos stratégia kimunkálására és vitelére. Az 57 éves – jogász végzettségű – Pierre Lellouche a nemzetgyűlésbe az elnöki párt képviseletében jutott be, ahol utóbb a hadügyi bizottság munkájában vett részt. A megbízólevélben az államfőtől szabad kezet kapott minden olyan javaslat megtételére, amelyet a francia érdekek szempontjából helyesnek tart. A munkájához a politikus egy kisebb stábot kapott, a külügyminisztérium keretében. Hasonló küldetéssel egyébként a német, a brit és az amerikai kormány is kiállított különleges Afganisztán-megbízottat, ez utóbbi Richard Holbrooke, ismert diplomata és külpolitikus lett.
A felhatalmazást Lellouche – az AFP által idézett nyilatkozatában – úgy interpretálta, hogy lehetőséget kapott minden szempont alapos felülvizsgálatára. Mint fogalmazott, „nagy a kockázata annak, hogy a küldetés megreked a sárban, és valós biztonság problémák ássák alá az újjáépítést”. A politikus szerint a nyugati segítség kakofóniába és teljes zavarba fulladt, ezért sürgősen ki kell terjeszteni az afgán nemzeti megbékélést. Az Amerika-barát nézeteiről ismert politikus osztja azokat az elveket, amelyek szerint a lázadó talibánok kompromisszumra hajló szárnyát be kell vonni a rendezésbe.
A várható, új javaslatokat illetően a Le Monde utal arra, hogy Lellouche – társszerzőként – már tavaly októberben előterjesztett egy javaslatot, amelyben az áll, hogy a „nyugati koalíció katonai téren zsákutcába került Afganisztánban”. Erre a minapi nyilatkozatával rálicitált, amikor kijelentette, hogy immár az amerikaiak is látják, nem mennek jól a dolgok, ezért most már ők is készek meghallgatni mások véleményét. Mint mondta, ez az a pillanat, amikor tiszta lapot lehet nyitni a szövetséges haderő jövőbeni szerepéről. A francia hadügyminiszter, Hervé Morin a hét elején Washingtonban tett látogatásán fejtette ki azon nézetét, hogy – „akár rövid határidőn belül is” – be lehetne jelenteni a szövetséges haderők visszavonásának kezdetét. A kijelentés kapcsán a Reuters emlékeztet, hogy Washingtonban korábban „hosszú és kemény harcot” hirdettek meg, és ismételten méltatlankodtak a NATO-szövetségesek vonakodása miatt.
