A politikai kockázati index, megközelítve a közepes kockázati tartományt, 2 pontot csökkenve 64 pontos értékre került, a gazdasági kockázati index pedig 52,6 pontról 45,5 pontra zuhant, továbbra is közepes kockázatot jelezve (a 100-as skálán elhelyezett mutatók esetében az alacsonyabb érték magasabb kockázatot jelez).
Ezt állapítja meg a Political Capital Institute és a Figyelő szakértői által idén is elkészített Országjelentés, amely vezető magyar gazdasági és politikai elemzők segítségével ad összegzést Magyarország helyzetéről.
Politikai Kockázati Index (PRI)
Az utóbbi másfél évben tovább nőtt a politikai kockázat Magyarországon. Ez főképp a tartós kormányzati instabilitásnak köszönhető, ami a kisebbségi kormányzást, majd a kormányváltást követően sem szűnt meg, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy a kormány kitölti-e mandátumát, intézkedéseiből mit tud megvalósítani, és azokból mi marad érvényes a következő ciklusban is. Kiemelt veszélyforrást jelent az utóbbi másfél évben felerősödött, és további eszkalációval fenyegető roma-nem roma konfliktus, amit a növekvő támogatottságú és intézményesülő szélsőjobboldal még hatásosabban szíthat a jövőben.
Súlyos problémát jelent továbbá az elharapózó korrupció a központi bürokráciában és az önkormányzatokban, amely a küszöbön lévő politikai elitváltás miatt még jobban felerősödhet. Magyarország viszont gazdaságpolitikai szempontból kedvező úton indult meg az állami újraelosztás csökkentése felé tett lépésekkel, és mivel az ország kényszerpályán van, erről az útról a jövőben sem térhet le. A közelgő parlamenti választások pedig a kormányzati stabilitás terén hozhatnak kedvező irányú változást, így 2010-re az általános politikai kockázat csökkenése valószínűsíthető.
Gazdasági kockázati Index (EcoRisk)
A gazdasági kockázat indexe (EcoRisk) a valaha mért legalacsonyabb értékre, éves átlagban 45,5-re zuhant. Az összetevők közül tavaly év végén a magyar gazdaság konjunktúra indexe súlyos helyzetbe került: 2008 második felétől közel 30 pontot zuhant, és az év legvégére a drámaian rossz (nagyon magas kockázatú) kategóriába sorolódott. Előretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából.
A gazdasági válság tolt egyet a lejtőn amúgy is lefelé tartó magyar munkapiacon is. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentős csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2). A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Elvált az ocsú a búzától, hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé.
