A szlovák nagykövet tudomásul vette a látogatás tájékoztatását, , amely a diplomáciai érintkezésben a legmagasabb szintű hivatalos értesítésnek minősült - derül ki a Köztársasági Elnök Hivatal közleményéből.
Peter Weiss később bemutatkozó látogatáson ismét járt a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ahol találkozott a magyar államfő külügyi főtanácsadójával. Megbeszélésük napirendjén szerepelt a szoboravatás témája, amellyel kapcsolatban a szlovák nagykövet csupán annyit közölt: a jelzett időpontban Ivan Gaparovič köztársasági elnök szabadságon van, így nem tud találkozni Sólyom Lászlóval, illetve nem tud részt venni az ünnepségen.
A magyar fél tehát a legmagasabb szinten két hónappal az ünnepség előtt bejelentette Szlovákia felé Sólyom László szándékát a szoboravatási ünnepséggel kapcsolatban. Sem akkor, sem azóta egészen az augusztus 19-ei sajtónyilatkozatokig nem érkezett jelzés arra, hogy a szlovák fél kifogásolja a rendezvényt, annak időpontját, vagy bármilyen olyan körülményt, amely Sólyom László részvételével kapcsolatos.
A Külügyminisztérium 20-i nyilatkozatában szintén megerősítette: a látogatás előkészítése során a szlovák fél semmilyen formában nem fejezte ki kifogását, sőt szlovák részről készséges együttműködést tapasztaltak a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium munkatársai.
Robert Fico pénteken este egy televíziós interjúban azt állította, hogy csak 7-8 napja, augusztus 13-tól tudnak a magyar államfő látogatási szándékáról.
A tévéinterjúban Fico különösen azt vetette Sólyom szemére, hogy a látogatás előkészítése során "semmiféle érdeklődést nem mutatott az iránt, hogy találkozzon a szlovák államfővel".
A szlovák miniszterelnök ezt hihetetlennek, elképzelhetetlennek, arrogánsnak minősítette. Több ízben is úgy fogalmazott: a magyarok úgy viselkednek, mintha Dél-Szlovákia nem a Szlovák Köztársaság része, hanem Magyarország egyik járása lenne.
Mint ismeretes, tegnapelőtt a szlovák hatóságok nem engedték Szlovákia területére lépni a magyar államfőt.
Az államfő egyébként sajtónyilatkozatban "példátlan, és két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek" nevezte, hogy megtiltották számára a belépést.
A köztársasági elnök beszédét egyébként Heizer Antal, pozsonyi nagykövet olvasta fel Révkomáromban.
"István király felismerte azt a pillanatot, amikor nem volt szabad többé a régi mederben maradni. Óriási változást igényelt, óriási átalakulást követelt meg az emberektől István terve. Hosszú uralkodásának végén egy teljesen más országot, más társadalmat és más embereket hagyott maga után" - olvasható a köztársasági elnök honlapján közzétett beszédben.
Az államfő azt is kiemelte: "Európa nagy részén, de a mi régiónkban különösen, etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok nem hozhatók létre. Ma, Európa államaiban 40 nemzeti nyelv van, ám ebből 35-öt az ország határain kívül is anyanyelvként beszélnek. A tiszta nemzetállam 19. századi eszméje annak idején Magyarország politikáját is megkísértette, de drágán megfizettünk érte. Napjaink Európájában elképzelhetetlen a kisebbségek jogfosztása és kiűzése. A nemzetállamok kialakításának hagyományos eszköztárával pedig – a kisebbségi nyelvek kitiltásával a közéletből és oktatásból, az etnikai arányok megváltoztatásával célzott betelepítések révén – ma már szemben állnak az emberi jogi és a kisebbségvédelmi egyezmények.
Természetesen az egyes államok szempontjából, sőt az vonatkozásában is tisztáznunk kell, mivel jár a kulturális nemzet egységének fenntartása. Mindenekelőtt, ez a törekvés nem érinti – és semmiképpen nem veszélyeztetheti – azon államok szuverenitását, területi épségének érinthetetlenségét, amelyekben a kulturális nemzet egyes részei, kisebbségként élnek. A Magyar Köztársaság többszörösen, szomszédaival pedig külön-külön is megerősítette nemzetközi szerződésekben, hogy a határokat sérthetetlennek tartja. Továbbá magától értetődőnek tartjuk, ha a szomszéd államok bármelyike anyaállamként viselkedik a Magyarországon élő nemzetrészeivel szemben – mint ahogy ezt mi is megtesszük a más országokban élő magyarokkal."
"Állampolgári lojalitás úgy is lehetséges, hogy egy kisebbségi nemzetrész nem osztja ilyen kérdésekben a többségi nemzet érzéseit – hanem kölcsönösen tudomásul veszik a másik olvasatot. Ezzel nyeri mindkét fél a legtöbbet. Ugyanígy állunk a kétnyelvűséggel, amely nagy érték – de csakis az anyanyelv sérelme nélkül. A kisebbség kívánatos integrációjának a többségi államba érzelmi feltételei is vannak – amelyek az integrációt és az asszimilációt érzékenyen elválasztják.
Azok a szlovák parlamenti képviselők, akik megszavazták a komáromi Selye János Egyetem megalapítását, mindkét nemzet érdekében nagyon sokat tettek. Most, Szent István szobra mellől szeretném kifejezni külön köszönetemet nekik. Ez a szellem tette nyugodttá a magyar-szlovák kapcsolatok egyes időszakait. Jó lenne visszatérni hozzá!"
Az államfő nemzetközi példákat is említett a beszédben. "Az anyanyelv korlátlan használata nemcsak a magán-érintkezésben, hanem a nyilvánosságban, az oktatásban, a közösségi tereken, sőt a hivatalos érintkezésben is életfontosságú a kisebbségi nemzetrészek számára. Közismert a legjobb európai gyakorlat – a svéd nyelv státusza Finnországban, a németé Belgium németek lakta részén, vagy a regionális hivatalos nyelv lehetősége. S vannak szerényebb, viszont kötelező jogi garanciák. Én azonban ismét a belátásra és jóérzésre hivatkozom."
Sólyom László sajtónyilatkozatában elmondta: a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak a szlovák hatóságokkal. "Remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb állami szinteken nem a szlovák nép érzelmeit tükrözi" - tette hozzá az államfő, aki hangot adott annak a véleményének is, hogy egy ilyen lépést nem lehet válasz nélkül hagyni.
A magyar Külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba – mondta a magyar külügyminiszter, aki példátlannak nevezte az esetet. Balázs Péter közölte, hogy később berendelik a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet is.
Megjegyezte, hogy a szlovákok viszont „feje tetejére állították a nemzetközi jogot”, mert érvényben hagyták a nemzetközi engedélyeket miközben Sólyom Lászlót magánemberként „kvázi” kitiltották. A külügyminiszter ezt a lépést egy durva politikai akciónak nevezte.
Közölte, hogy Szlovákia budapesti nagykövetétől később mindenképpen magyarázatot fognak kérni az esetre, amelyet a négynapos hétvége alatt előbb alaposan körüljárnak.
Megjegyezte, hogy a szlovák nagykövet jelenleg valószínűleg nem tudna többet mondani a hivatalos álláspontnál és a magyar külügy „ennél komolyabb és nagyobb horderejű akciókra készül”.
Balász Péter külügyminiszter az [origo]-nak szombaton azt mondta: Robert Fico csúsztatott, amikor azt állította, hogy nem tájékoztatták Szlovákiát hónapokkal a látogatás előtt. Balázs szerint Sólyom László június 19-i tájékoztatását hivatalos közlésnek kell tekinteni. A nagykövetnek az a dolga, hogy feljegyezze és továbbítsa az ilyen közlést - fogalmazott Balázs. A külügyminiszter szerint közvetlenül a látogatás előtt technikai előkészületek is folynak, ennek során többek között az államfő munkatársai bejárják a helyszínt, engedélyt kérnek a testőrök rádiófrekvenciájának használatához. Az erre vonatkozó egyeztetések a látogatás előtt pár nappal kezdődtek el - mondta Balázs, aki szerint Fico ezt a technikai előkészítést mosta össze a hivatalos megkereséssel.
"Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar diplomácia minden elkövet; egyrészt, hogy ennek a lépésnek a súlyát éreztesse nemzetközileg is, ugyanakkor azt hiszem, hogy ettől függetlenül törekedni kell a jó viszonyra" - nyilatkozta a köztársasági elnök.
"Az én feladatom nem az, hogy élezzem a feszültséget, hanem éppen ezen a szinten, az emberek között, segítsem a közeledést. Azt hiszem a szlovákok is úgy érzik, hogy a magyarok az a nép, amely mentalitásában, karakterében a legközelebb áll hozzá. Nekünk lenne a legkönnyebb szót érteni.
Meg kell érteni, hogy a magyarok szeretik a szülőföldjük, ezen a város északi felét értem, Szlovákiának pedig többnemzetiségű államként meg kell értenie, hogy nem viselkedhet úgy, mint egy tiszta nemzetállam. Ez a 19. században volt szokásos" - fejezte be közleményét Sólyom László.
