Az Országgyűlés november 9-i ülésnapján fogadta el az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt. A jogszabály célja, mint az a hivatalos indokolásból is kiderül, az egyéni vállalkozói státusz egyszerűsítése, és egy új, egyszerű vállalkozási forma, az egyéni cég bevezetése volt.
A kormányzat azonban néhány meghökkentő és a jogszabály céljához szorosan nem kötődő változást is becsempészett a zárórendelkezések közé. A cégtörvény 87. paragrafusa 2010. január 1-jétől a cégtulajdonos magánszemélyek lakcímét lényegében titkossá teszi, az IRM rendszeréből csak állami szerveknek, illetve kérelemre, a jogcím igazolásával lehet majd hozzájutni. Ezzel a cégek tulajdonosainak, vezetőinek beazonosíthatósága szinte megszűnik, a cégvilágban tisztességtelenül garázdálkodók újabb magas labdát kaptak.
A jelenlegi, válsággal sújtott helyzetben a hitelezővédelem és a gazdasági élet biztonsága mindennél fontosabb kellene legyen, éppen ezért a cégnyilvánosság kiterjesztése és nem korlátozása lenne a kívánatos. Az ingyenes céginformációs adtabázis közzététele volt a helyes irány, ezt módosítja rossz felé ez a jogszabály – hangsúlyozza dr. Ződi Zsolt, a CompLex Kiadó kiadói igazgatója.
A rendelkezés minden szinten abszurd következményekkel jár majd. – figyelmeztet a jogi szakértő. Mivel a jogcím megjelölésével, kérelemre továbbra is lehetséges a lakcímadatok kikérése, ezeket a kérelmeket hosszú évekig tárolni is kell, így a rendelkezés az amúgy is jelentős mértékű felesleges adminisztrációt a sokszorosára növeli.
Ráadásul a széles körben elterjedt és egyébként hivatalos online rendszerben teljesen megoldhatatlan lesz a kérelmek érdemi vizsgálata, a bíróságokat pedig a "lakcímtelenítés" elképzelhetetlen módon leterheli. Talán az sem véletlen, hogy a jogszabály indoklása a rendelkezés hátteréről, okáról nem tartalmaz semmilyen információt, magyarázatot – mutat rá dr. Ződi Zsolt.
A Complex Kiadó és a Direktinfo Követeléskezelő Kft. közös álláspontja szerint annak, aki vállalkozást indít, céget alapít, számolnia kell azzal, hogy tevékenységével kapcsolatban az üzleti élet résztvevői tájékozódni óhajtanak. E kíváncsiság nem öncélú, hiszen az üzlet, a hitelezés biztonságát szolgálja, amelynek része kell legyen az is, hogy a cégalapító, vagy céget képviselő személy egyértelműen beazonosítható lehessen.
