A EP-választás utáni hónapok jellemző tendenciája a kampányban óriásira duzzadt Fidesz-szavazótábor lassú lemorzsolódása volt. Július és november között 47-ről 43 százalékra mérséklődött az ellenzéki pártnak a teljes népességben kimutatott támogatottsága, decemberre pedig újabb 3 százalékpontos csökkenés történt.
A Fidesz-tábor olvadása korábban leginkább a pártpreferenciával nem rendelkezők, az úgynevezett bizonytalanok arányának a növekedésével járt együtt, decemberben azonban az MSZP potenciális szavazótábora is gyarapodott ‑ bár a változás statisztikailag nem jelentős, épp a határán van a közvélemény-kutatásokból száműzhetetlen mintavételi hibának.
Szignifikánsan nőtt viszont a kormány teljesítményével való elégedettség. A Bajnai-kabinet megítélése a megalakulása óta szinte folyamatosan javult és bár decemberben is csak a választók 22 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak a munkáját, de csökkent azoknak az aránya, akik kifejezetten rossz véleménnyel vannak róla. Összességében az elmúlt két évben ez volt a legjobb „osztályzat”, amit a hivatalban lévő kormány kapott a közvéleménytől.
A kormányfő népszerűségének lassú növekedése is folytatódott, ami főleg annak tükrében lehet érdekes, hogy a legtöbb politikus, főleg a Fidesz-vezérkarhoz tartozók népszerűsége jelentős mértékben csökkent.
Mesterházy Attila az adatfelvétel idején még csak félhivatalosan volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, de ismertsége máris több mint 20 százalékponttal nőtt november óta, igaz a vele rokonszenvezők aránya nem változott érdemben.
Mesterházy Attila az adatfelvétel idején még csak félhivatalosan volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, de ismertsége máris több mint 20 százalékponttal nőtt november óta, igaz a vele rokonszenvezők aránya nem változott érdemben.
