BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Mesterházynak nem sikerült mozgósítania az MSZP szavazóit

Mesterházy Attilának nem sikerült érzékelhető mértékben növelnie a támogatottságát azután sem, hogy biztossá vált: ő lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje

Mesterházyt csak a megkérdezettek 7 százaléka választaná miniszterelnöknek, míg Orbán Viktort 36 százalék. A pártok támogatottságában nem történt jelentős változás az előző hónaphoz képest, a frontvonalak megmerevedtek, a Fidesz őrzi előnyét a szocialistákkal szemben.

Az összes megkérdezett körében a Fidesz 39 százalékot, az MSZP 10 százalékot ért el. Az aktív szavazók között a Fidesz minden második válaszadó támogatását bírja, míg az MSZP csak 12 százalékot ért el. A Jobbik támogatottsága az összes megkérdezett körében 6 százalék, az aktív szavazók között 7 százalék – ez derül ki a Nézőpont Intézet decemberi, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából.

2009 a Fidesz éve volt, Orbán Viktor 2007 májusában meghirdetett középre nyitási stratégiáját igazolták az eredmények. Ma már csak a nosztalgiázó vagy a szavaik alakító erejében bízó baloldaliak beszélnek „két nagy pártról”. A Fidesz az összes szavazó és a választási részvéte-lét biztosra ígérők körében is plusz tíz százalékpontot szerzett január és december között.

Sőt, épp az uniós választás idején volt a legmagasabb a támogatottsága (az összes megkérdezett 41 százaléka rokonszenvezett a polgári ellenzékkel), jóllehet a véghajrá eddig az MSZP erőssége volt. A Fidesszel ellentétes tendencia zajlott az MSZP-nél, amely lassan, de biztosan csúszik a lejtőn lefelé: 2009 elején még másfélszer annyi szimpatizánsa volt (14 százalék), mint decemberben (10 százalék). Az év meglepetése a Jobbik, melynek támogatottsága az aktív választók körében 2-3 százalékról az év végére tartósan 7-9 százalékra emelkedett. Ezzel azonban jelenlegi formájában elérte a plafont a szélsőjobboldali párt: június 7-e óta stabilizálta, de érdemben nem növelte szavazóbázisát.

Úgy tűnik, a 2009-ben megbukott Gyurcsány Ferenc még 2009-ben vissza akar térni. Az MSZP országos listáján elfoglalt negyedik hely nem egyszerűen protokolláris kötelezettség a korábbi közjogi méltóság felé, hanem a volt kormányfő győzelmét jelzi a párton belüli hatalmi harcokban. De hiába győzte meg az MSZP-t Gyurcsány, a választók szemében nem lett hitelesebb.

Míg októberben a megkérdezettek 9, decemberben 12 százaléka mondta azt, hogy a választásokig vissza kellene térnie a „politika élvonalába”. A választók 75 százaléka azonban a listaállítás után is ellenzi Gyurcsány szerepvállalását (októberben 83 százalék ellenezte). A kérdésben az MSZP-tábor teljesen megosztott: 48 százaléka örül neki, 46 százaléka viszont nem, hogy a volt miniszterelnök-pártelnök visszatért.

Ugyanakkor az MSZP listavezetője, Mesterházy Attila sem sokkal népszerűbb. Novemberben a megkérdezettek 5, decemberben 7 százaléka választotta volna kormányfőnek egy közvetlen voksoláson. Gyurcsány korábbi helyettesének (Mesterházy államtitkár volt a 2003–2004-ben Gyurcsány által irányított Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban) népszerűsége az után sem emelkedett, hogy az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltjévé vált.

Továbbra is Orbán Viktort választanák a legtöbben kormányfőnek (36 százalék), Bokros Lajosra pedig 16 százalék adná a voksát. Mesterházy jelöltté válásának egyetlen hozománya, hogy az MSZP szimpatizánsai között immár többen választanák őt. Míg az előző hónapban a szocialisták 39 százaléka Bokrost, 19 százaléka Mesterházyt választotta volna, addig decemberben ez az arány 36:38-ra változott az MSZP-s politikus javára.

Gyurcsány és Mesterházy népszerűtlensége nem meglepő, ha a pénzügyi-gazdasági válság okozta hátrányról kérdezzük a választókat. Tavasz óta ötből négyen állítják, hogy valamilyen mértékben a válság kárvallottjai. A „Bajnai-csomag” elfogadása óta pedig viszonylag következetesen minden második megkérdezett egyenesen azt állítja, hogy „jelentős hátrányt” okozott számára a válság. Decemberben ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka tagadta, hogy „a nehézségek ellenére a kormány gondoskodik a hétköznapi emberekről”. Érthető, hogy ilyen körülmények között a volt, a jelenlegi és a szocialisták által jelölt kormányfő is hiába reménykedik népszerűségi mutatójának javulásában..

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek