BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Provokáció, szégyentelenség, felelőtlenség: éles bírálatok a klímacsúcsról

Első ízben sikerült olyan globális klímavédelmi megállapodást tető alá hozni, amelyben az Egyesült Államok és Kína is elkötelezte magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett – ez a hét végén zárult koppenhágai globális klímacsúcs eredményének pozitív olvasata. Kevesen vannak azonban, akik úgy vélik, ez a helyes értelmezés.

Az értékelések többsége szerint a csúcs nagy csalódást okozott, mert sem az emissziócsökkentés, sem a klímaváltozás miatt a fejlődőknek adandó pénzügyi támogatás terén nem sikerült konkrét, országokra lebontott tehermegosztásban megállapodni. Ennek dacára az emissziócsökkentési erőfeszítések nem kerülnek le a napirendről – éppen ellenkezőleg, a koppenhágai „félkudarc” még sürgetőbbé tette a cselekvést.

Idehaza is folytatódik az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítése. Hétfőn ülésezik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szakmai-tudományos munkabizottsága, hogy a tervezett átfogó jogszabály koncepciójának végleges változatát elfogadja. A cél az, hogy az Országgyűlés még februárban elfogadja a kerettörvényt. Ez fel fog állítani egy pénzalapot a lakosság és a vállalati szféra számára a kibocsátáscsökkentés támogatására, a klímaváltozásra való felkészülés segítésére. Az alap kamatmentes kölcsönt nyújt majd.

További részletek a hétfői Világgazdaságban

Éles bírálat és csalódottság uralja a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját, a politikusok egy része azonban fontos lépésnek, kiindulási alapnak tekinti a konferencián megfogalmazott záródokumentumot.

Az ENSZ vezető tisztségviselői is ez utóbbit hangsúlyozták; Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is azt emelte ki, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhatnak a tárgyalások, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.

Angela Merkel is hasonlóan vélekedett egy vasárnapi interjúban. A német kancellár óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot teljes mértékben negatívnak minősítsék. "A dán fővárosban lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb" - hangozatta a "klímakancellárnak" is nevezett Merkel.

Szokatlanul élesen fogalmazott azonban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért. Ed Miliband brit energia- és klímaügyi miniszter "a világ legkaotikusabb showműsorának" nevezte a klímacsúcsot.

Pozitívnak értékelte a klímacsúcs hozadékát, de nem végállomásnak, csak egy új kezdetnek tekinti a Koppenhágai Egyezményt a kínai külügyminiszter. Jang Csie-cse (Yang Jiechi) a kínai külügyminisztérium honlapján vasárnap közzétett nyilatkozat szerint pozitív eredménynek leginkább azt tekinti, hogy a Kiotói jegyzőkönyv által elfogadott "közös, de különböző mértékű felelősség" elvét ezúttal is érvényesítették, ezenkívül lépést tettek a fejlett országok kötelező kibocsátás-csökkentésének irányába, valamint a fejlődők önkéntes kibocsátás-mérséklésének terén is.

Bajnai Gordon miniszterelnök szombat este kiadott közleménye szerint bár a koppenhágai klímacsúcs nem hozta meg a várt eredményt, mégis fontos állomás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. "Csalódtunk, mert Magyarország és az Európai Unió egy ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodás tető alá hozását szerette volna elérni a tárgyalásokon. Ehhez képes az elfogadott keretmegállapodás alatta marad a várakozásoknak, kevés konkrétumot tartalmaz" - fogalmazott Bajnai Gordon.

A nyugat-európai sajtó élesen bírálja a konferencia eredménytelenségét. A Le Monde csalódásnak nevezi a klímacsúcs végkimenetelét, melyet a hírhedt "G2", az Egyesült Államok és Kína előzetes egyeztetésének hiányával és az ENSZ egyhangúságra épülő döntési mechanizmusának alkalmatlanságával magyaráz. A The Sunday Times bohózatnak titulálja a konferenciát, s úgy véli: ha India, Kína, Amerika és Brazília ugyanúgy folytatja, ahogy eddig, akkor az európai klímavédelmi erőfeszítések legjobb esetben haszontalanok, rosszabb esetben felesleges lemondást követelnek meg az európai polgároktól. A Neue Zürcher Zeitung szerint a klímacsúcs legnagyobb győztese Barack Obama amerikai elnök, aki kicsikarta, hogy Kína legalább részben elfogadja a nemzetközi ellenőrzést klímaintézkedései felett.

A legradikálisabban a környezetvédelmi szervezetek fogadták a hírt, hogy az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímakonferenciája egy jogi kötőerőt nélkülöző, mindössze két és fél oldalas nyilatkozat, a Koppenhágai Egyezmény "tudomásul vételével" végződött.

A Greenpeace szombat esti közleményében elszalasztott lehetőségnek nevezte a találkozót, s élesen bírálta a "leggazdagabb és legbefolyásosabb országok vezetőit", amiért "elárulták a jelen és a jövő nemzedékeit". A nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kudarcért nagyrészt a fejlett országok a felelősek, mivel nem tettek le az asztalra megfelelő kibocsátás-csökkentési és finanszírozási célszámokat, s ezek után azért "szorongatták" a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet is fogadjanak el.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elégedetlen az elért eredménnyel, mert - mint mondják - a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű. A zöldek többsége pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtandó rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről.

A kelet-európai államfők közül Sólyom László állt ki leghatározottabban az emissziócsökkentés mellett, bársonyos forradalmat kívánva.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek