Közélet

Az önmegvalósításban hisznek, mégis a környezetüket okolják

Akár újévi fogadalom is lehetne a mértékletesség és az önkontroll gyakorlása, hiszen ezek hiányára, a túlzott befolyásolhatóságra és a felelősség áthárítására mutatott rá az a közelmúltban lezárult kutatássorozat, amely a magyar fiatalfelnőttek feszültségoldó szokásait, ezen belül az alkoholfogyasztás gyakoriságát és hátterét vizsgálta.

A társadalmi normák szerint károsnak minősíthető tevékenységek sorába helyezve az alkoholfogyasztást, az alkohol rendszeres, túlzásba vitt fogyasztását a megkérdezettek túlnyomó többsége egészségkárosítónak vélte, ezzel szemben az alkalmi, kis mennyiségű alkoholfogyasztást a megkérdezettek fele (46%) egyáltalán nem tartotta károsnak.

A vizsgálatban résztvevő fiatalfelnőttek alkoholfogyasztási szokásaik szempontjából három csoportba sorolhatók: 35% a legalább heti, 25% a havi rendszerességgel alkoholt fogyasztók aránya, a válaszadók mintegy 30%-a pedig ennél is ritkábban fogyaszt szeszesitalt. A közel 1500 fős mintán elvégzett online kutatás eredményeiből többek közt kiderült, hogy a válaszadók számára a mértékletesség határa az enyhén ittas állapot és a részegség között húzódik. A mértéktelenség határának ismeretében a válaszadók mintegy ötöde (18%) nyilatkozott úgy, hogy esetenként mértéktelenül fogyaszt alkoholt.

A kutatás eredményei számos ellentmondásos motívumra, s rajtuk keresztül a felelősség áthárítására is rámutattak. Például tíz megkérdezettből kilencen azt állították, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás egyéni döntés eredménye, ezzel szemben a mértéktelenséget előidéző tényezők esetén a válaszadók saját példájukból kiindulva kiemelkedően magas (76%-os) arányban gondolták döntően, vagy legalábbis számottevően meghatározónak a társaság, vagy a buli hangulatát, míg a barátok ösztönző, bátorító magatartását 39%-uk tartotta számottevőnek.

A mértéktelen alkoholfogyasztás okait általánosságban vizsgálva kiderült az is, hogy a válaszadók az önfegyelem, az önkontroll hiányát említik legnagyobb arányban (78%), és csak ezt követően jelennek meg a családi, párkapcsolati problémák, az anyagi gondok, a munkahelyi stressz, mint tipizált okok. A kérdésekre adott válaszokban megfigyelhető tehát egyfajta hárítási mechanizmus, ugyanis amikor a válaszadók saját magukról referáltak, külső tényezőkre helyezték a hangsúlyt, miközben az általános véleményük kinyilvánításakor egyértelműen előtérbe helyezték az önfegyelem és az önkontroll hiányát.

fogyasztási szokások felmérés alkoholfogyasztás
Kapcsolódó cikkek