„Kiürülhet” a magyar vidék

Magyarországra a következő két évtizedben több mint 450 ezer bevándorló érkezhet, de a népesség összlétszáma így is bő 400 ezerrel fog csökkenni – számítják az EU statisztikusai. Az ország hét régiója közül egyedül Közép-Magyarországon fog nőni – részben a belső, részben a külföldi migrációnak köszönhetően – a lakosság száma, a többi hatban viszont fogyásra kell felkészülni. A legrosszabbak a kilátások Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. Ezekben mind a természetes szaporulat (az élveszületések és a halálozások számának különbsége), mind a nettó migráció negatív, tehát a külföldről érkezők száma az ország fejlettebb térségeibe vándorlókét sem éri el, nemhogy a helyi lakosság fogyását kompenzálni tudná.

Az unió egészében körülbelül 5 és fél millió fős természetes fogyás mellett 30 millió bevándorlót jósolnak a szakemberek; ennek köszönhetően 2030-ig 520 millió főre emelkedhet a huszonhetek lakossága. Ugyanakkor az átlagéletkor is tovább nő, a 2008-as 40,4-ről 45,4 évre. Ezzel párhuzamosan a 100 aktív korúra jutó 65 év felettiek száma 25,4-ről 38-ra emelkedik, súlyos terhet róva a nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszerekre.

Az egyes országok és még inkább a térségek kilátásai között persze óriási különbségeket találunk. Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában például a természetes szaporodás egyenlege is pozitív, ezenfelül jelentős számú bevándorlóra lehet számítani. Németországban egy világ választja el a kül- és belföldi migránsokat egyaránt nagy számban vonzó gazdag nyugati régiókat (például Hamburgot) a régóta aggasztó mértékben fogyó népességű keleti tartományoktól. Az unió „legfiatalabb” térségei közé olyan nagy bevándorlási központok tartoznak, mint például London és környéke vagy az Ile de France.

Kelet-Közép-Európában Csehország van viszonylag jó demográfiai helyzetben; ott a bevándorlók 2030-ig várható száma teljesen kompenzálni tudja a hazai népesség fogyását. Prágában és környékén már ma is majdnem 150 ezer külföldit tartanak nyilván, főleg ukránokat és szlovákokat – derül ki az ottani rendőrség adataiból. A térség többi állama az Eurostat szerint kisebb-nagyobb fogyásra kénytelen felkészülni a következő két évtized során, és ez – Magyarországhoz hasonlóan – különösen a vidéki körzeteket fogja sújtani.

Az uniós statisztikai hivatal napokban közzétett modellszámítása is alátámasztja a bevándorlás alapvető fontosságát Európa népességének bővülése és az elöregedés lassítása szempontjából. A bevándorlási és

enekültpolitika egységesítése évek óta a levegőben van, és a huszonhetek szakminiszterei mai toledói ülésükön ismét nekifutnak a heves indulatokat kavaró kérdés megvitatásának. A soros spanyol elnökség előterjesztése szerint a cél a gazdasági és demográfiai szempontból szükséges bevándorlás ösztönzése, továbbá az illegális csatornák lezárása lenne. A tagországok az egységes szabályok megteremtése után is maguk dönthetnének a befogadandó külföldiek számáról, de a válogatás egységes kritériumok szerint történne. Már a beutazás előtt ellenőriznék a jelentkezők szakképzettségét és nyelvtudását, és az illegális bevándorlás kiszűrése érdekében bővítenék az uniós határőrizeti szerv, a Frontex jogosítványait.

Osztrák integráció

A bevándorlók szigorúbb szűréséről és a már Ausztriában lévők hatékonyabb integrálásáról fogadott el programot a napokban az osztrák kormány. A csomag egyik legfontosabb eleme az, hogy a bevándorlókat (kivéve az uniós polgárokat, a magasan képzetteket és az osztrák állampolgárok hozzátartozóit) ezentúl előzetes nyelvvizsga letételére kötelezik. A tesztet valamelyik külföldi Goethe Intézetben lehet abszolválni.