Módosítanák a sztrájktörvényt

A sztrájkról szóló törvény módosítását kezdeményezi a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) annak érdekében, hogy az ország lakossága és vállalkozói biztosan hozzájussanak az általuk megfizetett alapvető közszolgáltatásokhoz. A VOSZ nem a törvény egyoldalú szigorítását szorgalmazza, és nem céljuk a munkavállalói jogok csorbítása – hangsúlyozza közleményében a szervezet. Vélekedése szerint a sztrájkolók a munkabeszünteté-sükkel súlyos károkat okoztak valamennyi magyar állampolgárnak, s a biztonságos közszolgáltatás nyújtása helyett az adózó vállalkozók és munkavállalók forintjait pazarolták el. Azt javasolják, hogy a módosító indítvány a közszolgáltató vállalatok esetében érintse és szabályozza a munkaadók és munkavállalók együttműködésének alapvető normáit a sztrájkot megelőző tárgyalások és a sztrájk időtartama alatt, tisztázza a szolidaritási sztrájk megkezdésének és gyakorlásának körülményeit, rögzítse a sztrájkjoggal történő visszaélés alapeseteit, konkrétan határozza meg a munkabeszüntetés kezdetének és végének bejelentési és betartási kötelezettségét, definiálja a még elégséges szolgáltatások biztosításának kötelezettségét, feltételrendszerét, körét és mértékét.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor úgy véli: a felmerült problémákat nem a sztrájktörvény módosításával kellene megoldani. A szövetség elnöke ugyanis úgy véli, a legnagyobb probléma nem a törvényi szabályozással, hanem a sztrájk gyakorlásának kultúrájával van.

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke viszont a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: érthetők és elfogadhatók a VOSZ által rögzített igények, ám – alapjogokról lévén szó – igen megfontoltan kell átalakítani a szabályozást. A még elégséges szolgáltatás mértéke például ágazattól vagy a munkabeszüntetés kiterjedtségétől függően igen eltérő lehet. A bírónő szerint esetenként a munkaadók és a munkavállalók közötti előzetes megállapodásokkal, iránymutató ágazati állásfoglalásokkal, illetve bírósági jogértelmezéssel részben pótolhatók lennének a sztrájktörvény hiányosságai. Ma a Legfelsőbb Bíróság irányadó döntései meglehetősen leszűkítik a bíróságok törvényértelmezési és -értékelési lehetőségeit. Ugyanakkor a bíróság kötve van a felek kérelméhez is, azaz nem túl nagy a mozgástere. Mindenesetre számos olyan eseti döntés született már sztrájkügyben, amelynek a törvénymódosításnál hasznát vehetik a jogalkotók – mondta Handó Tünde. HM–KK

A taláros testület előtt – az ombudsmani beadvány mellett – több indítvány is van sztrájkügyben.

A taláros testület előtt – az ombudsmani beadvány mellett – több indítvány is van sztrájkügyben.-->