Önállóságra sürgeti az EU Koszovót
Gyorsabb gazdasági önállósodást sürgetnek a nyugati országok a Szerbiától két éve elszakadt Koszovó részéről. A függetlenségének évfordulóját tegnap ünneplő balkáni állam GDP-jének 15 százalékát továbbra is a külföldi, elsősorban uniós segélyek teszik ki, miközben az 1,4 milliárd eurós behozatallal 104 millió eurós export áll szemben. Skender Hyseni külügyminiszter mindenesetre meglehetősen optimistán nyilatkozott hazája, az európai kontinens egyik legszegényebb országának uniós kilátásairól: a tárcavezető szerint Koszovó 2020 előtt az EU tagja lehet.
A balkáni állam helyzete egyelőre azonban még önállósága szempontjából sem tisztázott. Miközben a világ 65 országa már elismerte független államként, öt uniós tagország, Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország továbbra sem hajlandó erre. Hyseni szerint azonban a fenti országokat álláspontjuk felülvizsgálatára fogja késztetni az a júniusra várható döntés, amelyet a hágai Nemzetközi Bíróság hoz majd Koszovó nemzetközi jogi státusával kapcsolatban.
A saját gazdasági problémáikkal küzdő nyugati államok ugyanakkor egyre inkább szeretnék, hogy Koszovó ne csak politikai, de gazdasági értelemben is saját lábára álljon végre. A 20 tagállam – köztük Magyarország – részvételével működő nemzetközi irányító csoport (ISG) eddig már több mint 5 milliárd eurót ölt Koszovó újjáépítésébe. A 90 százalékot kitevő albán és a szerb kisebbségi lakosság közötti feszült viszony miatt jelen lévő uniós rendfenntartó misszió, az EULEX pedig az EU legnagyobb ilyen vállalkozása. EUobserver, EurActiv
