Az Eurobarometer 2009 októberében megjelentetett kutatásából kiderül, hogy az 27 tagállamának polgárai közül a magyarok látják legrosszabbnak saját országuk helyzetét: a megkérdezettek 96 százaléka véli úgy, hogy Magyarországon a szegénység elterjedt. Ezzel a mutatóval még az EU-hoz később csatlakozó Bulgáriát (92%) és Romániát (90%) is megelőzzük. Ezzel szemben a dánok (31%), a ciprusiak (34%) és a svédek (37%) lényegesen kisebb hányada válaszolt úgy, hogy saját országában számottevően jelen lenne a szegénység.
Magyarországon a gyermekszegénység magasabb az európai átlagnál: míg az EU-ban a gyermekszegénységi mutató 19 százalékos, addig Magyarországon meghaladja a 20 százalékot. Mivel hazánkban a szociális ellátórendszernek különösen nagy szerepe van a szegénység csökkentésében, a társadalmi juttatások nélkül a gyermekek 47 százaléka élne a szegénységi küszöb alatt.
A kutatás arra a kérdésre is választ keresett, hogy milyen okok állhatnak a szegénység kialakulása mögött. A társadalmi jelenségek közül legnagyobb arányban (52%) a munkanélküliséget nevezték meg, illetve azt a tényt, hogy a bérek és a nem biztosítják az egyének megélhetését (49%). Míg az egyéb indokok közül a szükséges oktatás és képzés hiánya (37%), a szegény családi háttér (25%) és a szenvedélybetegség (elsősorban alkohol, kábítószer) (23%) áll az élen.
Érdekes, hogy Európa egyes részein eltérően vélekednek az okokról: míg a már régóta EU-tag Dániában, Németországban és Hollandiában a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a szegénység mögött oktatási, készségbeli hiányosságok állnak, addig Dél-Európában öröklődő problémának tekintik a szegénységet és úgy vélik, hogy családi és közösségi kapcsolatok is befolyásolják a kialakulását.
Magyarország abban a tekintetben is élen jár, hogy a válaszok alapján a magyar háztartások egyharmada számára komoly problémát jelent a teljes havi jövedelemből kielégíteni a felmerülő szükségleteket. Csak a bolgárok vélik ennél is rosszabbnak saját helyzetüket (40%). A fejlett országok közül a finnek (3%), a svédek (4%), a dánok (5%) és a luxemburgiak (5%) számára okoz legkevésbé gondot a napi megélhetés.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a munkanélküliek sokkal érzékenyebben ítélik meg a szegénység kockázatát, mint az EU-átlag: az eladósodás kockázatát kétszer olyan valószínűnek tartják, az EU-átlag 21%-ához képest 46% véli úgy, hogy nagy a valószínűsége, hogy nem tudja fizetni a számlákat, és az EU-átlaghoz viszonyítva háromszor olyan nehéznek ítélik a háztartásuk szükségleteinek kielégítését.
Az európaiak 87 százaléka véli úgy, hogy a szegénység miatt kisebb az emberek esélye arra, hogy megfelelő életvitelt biztosító lakáshoz jussanak, 80 százalékuk szerint a szegénység akadályozza a felsőoktatásba, felnőttképzésbe való bejutást, 74 százalékuk szerint pedig a munkahelykeresésben is akadályt jelent. Az EU polgárainak 89 százaléka úgy vélekedik, hogy a nemzeti kormányoknak sürgős intézkedéseket kell tenniük a szegénység problémájának kezelése érdekében. Az Európai Uniónak közel háromnegyede tulajdonít a szegénység elleni küzdelemben különösen fontos szerepet.
Az Európai Unió felismerte saját hangsúlyos szerepét, ezért is döntött úgy az Európai Parlament és az Európai Tanács, hogy a 2010-es esztendő a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve legyen. Az Európai Unió valamennyi tagállamában figyelemfelkeltő kampányt indítanak, s minden országban egy-egy nyitórendezvénnyel veszi kezdetét az eseménysorozat. Magyarország sem maradt ki ebből a sorból, így más szervezetek mellett a társadalom fejlődését előmozdító uniós és hazai pályázatok és projektek koordinálásával foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. kapta feladatul, hogy a többi tagállamhoz hasonlóan Budapesten és az egész országban a szegénység elleni küzdelemre irányuljon a figyelem.
A program hiteles képviseletéhez Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nagykövetnek kérte fel Halász Judit színművésznőt és Molnár Ferenc Caramel előadóművészt. Az egyik hazai televíziós tehetségkutató műsorban ismertté vált, egykor maga is nehéz sorból indult énekes koncertet adott a március 22-i, Millenáris Parkban megrendezett nyitórendezvény gyermekközönségének. A program további képviselőjeként számítanak az év során a szegény sorsú, kirekesztett emberekért már eddig is elhivatottan ténykedő művészekre és szakemberekre: többek között Bódis Kriszta filmrendezőre, Elek Dórára, a Baltazár Színház vezetőjére, és Pásztor Eszterre, a Bódvalenke Freskófalu projekt vezetőjére.
