Ma újabb 14 festményt kapnak vissza a Sigray örökösök

A perben döntő bizonyítékként szerepelt az az összesen 15 db festményt felsoroló letéti okirat, amelynek egyik tétele volt az említett festmény. A többi 14 db képet – bár jogi megítélésük ugyanaz volt – békés úton a múzeum nem volt hajlandó kiadni, ezért az örökösöknek újabb pert kellett indítaniuk, amit szintén megnyertek, és az ítélet jogerőre emelkedett. Sajnos a képek önkéntes kiadása az ítélet szerinti határidőn belül nem történt meg, bár az örökösök két átadási időpontot is felajánlottak a múzeumnak, ezért kénytelen voltak végrehajtói segítséget kérni. Később a múzeum jelezte visszaadási készségét, de ekkor már az örökösök biztosra akartak menni, mert 2002-ben a kulturális tárca az utolsó pillanatban leállította a visszaadást.

Az elmúlt időszakban az első festmény visszaadását követően az örökösök további próbapereket voltak kénytelenek indítani a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum ellen is, mert az ott lévő tárgyak egyikét sem adták ki békés úton az örökösöknek. Mindhárom pert megnyerték, így került vissza a jogos tulajdonosokhoz Keszthelyről a Párisz ítélete elnevezésű szoborcsoport, az Iparművészeti Múzeumból pedig egy XVII. századi angol karosszék.

Sigray Antalt, a két világháború közötti időszak egyik meghatározó legitimista politikusát a német megszállás után a mauthauseni haláltáborba hurcolták. A koncentrációs tábor megpróbáltatásait túlélte, később az USA-ban halt meg.
Műtárgyai egy részét még a német megszállás előtt a múzeumi szerveknél 1943-ban letétbe helyezte, majd pedig hasonlóan járt el a Rákosi-időszak kezdetén is. Sigray Antal, illetve lánya, Sigray Margit okirattal bizonyíthatóan mintegy ezer nevesített tételt adott át megőrzésre az 1940- 50-es évek során a magyar múzeumi szerveknek.

Az 1990-es években hat múzeumban volt fellelhető az anyag egy része. A 2000-es évek elején a Magyar Állam tulajdonáért felelős Kincstári Vagyoni Igazgatóság több hivatalos iratban elismerte, hogy a Sigray-tárgyak nem tartoznak állami tulajdonba, és, hogy azok visszaadhatók az örökösöknek. 
A múzeumok közül három, a Balatoni Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum önként visszaadta az örökösöknek a hagyaték tárgyait, a másik három (a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum) viszont erre nem volt hajlandó.

A próbaperek megnyerése után az örökösök abban bíztak, hogy az ugyanilyen jogi megítélés alá eső további Sigray műtárgyat az említett múzeumok önként visszaadják, megkímélve az örökösöket, a bíróságokat és saját magukat is az időt rabló és költséges pereskedéstől.
Sajnálatos módon ez nem így történt. Az Iparművészeti Múzeum főigazgatója hiába kérte a Oktatási és Kulturális Minisztériumtól a nála lévő mintegy 105 Sigray tárgy törlését a hivatalos nyilvántartásból, e kérelem elutasításra került. A Magyar Nemzeti Múzeummal az örökösök megbeszélést folytattak arról, hogy a közgyűjteményben lévő ezüst, porcelán és ruházati Sigray tárgyak további sorsát egyeztetik egymással.
 
A Sigray örökösök úgy látják, hogy ha az eddigi hat különböző bíróság által meghozott ítélet nem elegendő ahhoz, hogy a Magyar Állam, illetve a múzeumok belássák azt, hogy a náluk lévő azonos jogi sorsú tárgyakat vissza kell adni jogos tulajdonosainak, akkor a további perekben kártérítést is érvényesítenének, és kénytelenek lesznek a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni e példátlan esetre.