A görögök többsége azért tartja igazságtalannak a 4,8 milliárd eurós megszorító csomagot, mert nem azokat sújtja, akik az ország 300 milliárd eurós eladósodását előidézték. "A bankoknak és a gazdagoknak kellene állni a számlát! Nincs bocsánat a gazdagoknak! Hova tűnt a pénz?" - idézi a tiltakozó nyilatkozatait a Reuters.
A demonstrációkkal párhuzamosan országszerte zajló huszonnégy órás munkabeszüntetéseken a szakszervezetek felhívására két és fél millió görög vett részt. Leálltak a repülőterek, kikötők, bezárták az iskolákat és a kórházakat, "félüzem" volt a tömegközlekedésben, zárva maradtak a múzeumok, sőt még az új GDP- és munkanélküliségi adatok közzétételét is elhalasztották.
A szakszervezetek szerint több mint 65 százalékos volt a részvétel a sztrájkokon. A hivatalos adatok 15 százalékos közalkalmazotti részvételről szólnak. Megfigyelők szerint az athéni tüntetéseken kisebb volt a részvétel, mint korábban. A fiatalok és a rendőrök összetűzése során két egyenruhás megsérült, a Molotov-koktélos ifjak közül tizenhatot őrizetbe vettek.
Sztrájkhullám Franciaországban
Sztrájkhullám borította el csütörtökön Franciaországot: a háziorvosok a vizitdíj megemelését, az ápolók és a bölcsődei dolgozók munkakörülményeik javítását, a Marseille-i szemetesek pedig állásuk megtartását követelték. A nagyvárosok tömegközeledési dolgozói vállalataik privatizálásától tartanak.
Négy szakszervezet felhívására a legtöbb francia háziorvos szüneteltette csütörtökön a rendelést, miután két éve várnak a 22 eurós konzultációs díjuknak a kormány által megígért egyeurós megemelésére. Úgy érzik, munkájukat kevésbé ismerik el, mint a náluk jóval többet számlázó specialisták tevékenységét, akik a törvényben megállapított tarifán felül további tiszteletdíjat is felszámíthatnak, ami a háziorvosoknak nem engedélyezett. Képviselőik arra hívták fel a figyelmet, hogy az orvosi szakmán belül az ő helyzetük a legkevésbé vonzó a pályakezdők számára, s ha ezen nem változtat a kormány, 2025-ben a jelenlegi 56 ezer helyett már csak 23 ezer háziorvosi rendelő lesz az országban.
Az ápolók hat szakszervezete a sztrájk mellett az egészségügyi minisztérium előtt tüntetést is tartott a végzettségük jobb elismerése érdekében. Az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 55-ről 60 évre kívánja megemelni.
A bölcsődei dolgozók is utcára vonultak harminc nagyvárosban. Annak a rendeletnek a visszavonását követelik, amelynek alapján úgy kellene növelni a gyermekek számát az intézményekben, hogy közben 50-ről 40 százalékra csökkenne a velük foglalkozó képesítéssel rendelkező gondozók és nevelők aránya. A többi dolgozónak ezentúl nem lenne kötelező a szakképesítés. Franciaországban óriás hiány van bölcsődei helyekben: a három éven aluli gyerekek alig tíz százaléka, megközelítőleg 240 ezren férnek el a meglévő intézményekben.
Párizson kívül 15 nagyváros tömegközeledésében jelentős fennakadásokat okozott a dolgozók több órás sztrájkja. A szakszervezetek attól tartanak, hogy az önkormányzatok "bújtatott privatizálásra" készülnek, amikor a közlekedés működtetésébe magánvállalatokat kívánnak bevonni.
Eközben Marseille-t ismét szeméthegyek borítják, miután az egyik kerületben hulladékkezeléssel megbízott vállalat dolgozói szombat óta lezárva tartják a város körüli hulladéktárolók bejáratait. A Marseille II. kerületének hulladékkezelését végző ISS Environnement magáncég szerződése hamarosan lejár, és a városvezetés állami vállalattal kívánja ezután megoldani a szemétgyűjtés legalább húsz százalékát. A tiltakozók írásos garanciát követlenek a városvezetéstől arra, hogy cégük folytathatja tovább a szemétszállítást, illetve fizetésük és a szociális ellátásuk megtartására. Tavaly novemberben hasonló célokkal hasonló akciót tartott Marseille-ben egy másik hulladékkezeléssel megbízott magánvállalat.
