Sajnálatos módon a mind gyakoribb ellenőrzést követő elmarasztalások sem riasztják el a csalókat. Pedig a munkavédelmi és munkaügyi jogsértések miatt az elmúlt egy esztendőben több mint 5 milliárd forint bírságot szabtak ki a vétkes cégekre - írja a feketelista.hu.
Három bűnös ágazat
Az OMMF közléseit alapul véve egy év alatt összesen 22 304 jogsértés esetében született döntés, és legtöbbször, 13 076 alkalommal feketefoglalkoztatás miatt. A munkavédelem szabályainak megsértéséért 3538 esetben, a munkaidő szabályainak áthágásáért pedig 1699 alkalommal büntetett a hatóság. A további jellemzőbb eseteket illetően: a pihenőidő szabályainak megsértését 689, a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megsértését pedig 646 esetben állapították meg. Az igazolások kiadásának elmulasztása miatt 853, a szabadságra vonatkozó szabályok megszegése miatt pedig 523 esetben született elmarasztaló határozat.
A kétes értékű toplistán egyes vállalkozások szinte versenyeznek egymással a jogsértések számát, illetve a bírságok nagyságát illetően. Nem ritka az olyan cég, amelyet már tíznél többször bírságoltak. Még a lista századik helye táján is legalább hétszer bírságolt vállalkozások nevével találkozhatunk. A feketelista.hu portál elemzése szerint a bírságolt cégek nagy többsége három gazdasági ágazatból kerül ki. Az elmarasztalt társaságok mintegy 40 százaléka az építőipari, 30 százaléka a vagyonvédelmi és mintegy 20 százaléka a kereskedelmi-szolgáltatási szektorhoz tartozik.
Huszonegyszer bírságolták
A toplista tanúsága szerint legtöbbször, huszonegyszer, a fővárosi Nádor utcába bejegyzett Őrjárat 07 Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-t marasztalták el, minden alkalommal munkaügyi jogsértések miatt. Esetenként többmilliós bírsággal sújtották a céget, a pénzbírságok összege eléri a 280 millió forintot. Adóhiánya és annak jogkövetkezményei is meghaladják a 320 millió forintot, nem véletlen, hogy a Fővárosi Bíróság a múlt év végén felszámolási határozatot hozott ellene. A kétes dicsőségű „dobogó” második fokára a budapesti Kerepesi útra bejegyzett KRIVI Építőipari Szolgáltató Kft. került, amely ellen 16 alkalommal hozott elmarasztaló határozatot a munkaügyi hatóság. A büntetések összesítése alapján akár az első helyre is sorolhatták volna, hiszen több mint 305 millió forintra bírságolták. A leggyakrabban külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásáért büntették, de többször munkaügyi jogsértésekért is felelősségre vonták. Felszámolási eljárás alatt áll. A harmadik helyezett „Delta-Szil” Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltat Kft.-re 15 alkalommal szabtak ki büntetést, összesen mintegy 158 millió forintot. A fővárosi Nyírpalota utcai címre bejelentett cég végelszámolásáról 2009 decemberében döntött a Fővárosi Bíróság.
Egyetlen részvénytársaság
A következő „pontszerzők” csak átmenetet jelentenek a listán található egyetlen részvénytársasághoz, a TESCO-GLOBAL-hoz. Ezek a kis betéti társaságok is sorra kapták a sokmilliós munkaügyi bírságokat. Csabaszabadi Fő utcájába bejelentett Oszlop-Bau Szolgáltató Bt.-nél négyszer rendelt el az APEH adóvégrehajtást, tizenháromszor kapott munkaügyi bírságot, míg végül a Békés Megyei Bíróság elrendelte a felszámolását. Komlón van bejegyezve a CSUMBI Építőipari Bt., amely tizenkétszer részesült munkaügyi vagy munkavédelmi elmarasztalásban, és hasonló számban állapítottak meg jogszabálysértést a budapesti székhelyű Réz és Társa Építőipari és Szolgáltató Bt.-nél is.
Csak a hetedik helyre sorolja – tizenkét elmarasztalással – a munkaügyi főfelügyelőség listáján a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-t, ám jogsértéseinek száma és súlya alaposan túlmegy az előtte állókon. Munkavédelmi és munkaügyi hiányosságokért tizenhárom alkalommal, összesen mintegy hatvan millió forint bírságot kapott a társaság, ám a versenyfelügyelet is tízszer elmarasztalta; a fogyasztók megtévesztéséért, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáért, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért összesen 294 millió forint bírsággal sújtották. Ennél is jóval hosszabb a sora a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. fogyasztóvédelmi bírságainak: összesen negyvenhét ilyen esetben
marasztalták el.
A fenti példák is tanúsítják, hogy a gazdasági élet szereplői számára mindenképpen hasznos lehet, ha alaposabban megismerik a piac résztvevőinek „titkait”. Ezeknek az információknak a birtokában a partner kiválasztásakor, szerződéskötéskor megalapozottabb döntést hozhat a cég vezetője – kommentálja az elemzést Iklódi András, a portál főszerkesztője.
