Ursula von der Leyen megijedt Melonitól, inkább csöndben marad, nehogy elveszítse: Brüsszel nem mer ujjat húzni Olaszországgal a bankbotrányban

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen egy politikailag érzékeny időszakban igyekszik megtartani a jó viszonyt az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival. A politikus emiatt szándékosan halasztja a döntéshozatalt és az intézkedéseket az olasz bankszektorral kapcsolatban.

Az olasz kormány ugyanis megakadályozta az UniCredit, a második legnagyobb olasz bank terveit, amelyek szerint felvásárolta volna a kisebb Banco BPM bankot egy 15 milliárd eurós üzlet keretében. Brüsszel szerint Róma lépése korlátozza a versenyt, valamint sérti a banki függetlenség elvét.

A versenyügyi biztos, Margrethe Vestager kivizsgálná az esetet, de Von der Leyen prioritása a jó viszony fenntartása Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, akinek kulcsfontosságú szerepe lehet a közelgő uniós költségvetési tárgyalásokon. Egy név nélküli EU-tisztviselő a Politicónak azt mondta, hogy az EB nem akar harcot indítani Melonival, mivel az uniós testületnek szüksége van a kormányfőre.

Ez a megközelítés kritikus hangokat szül, mivel az elemzők szerint aláássa az EU jogállamiságát és a bankuniót, amely a 2008-as válság óta halogatott cél. Ráadásul Olaszország precedenst teremt, ami más tagállamokat, például Franciaországot is bátoríthat hasonló protekcionizmusra.

Nagy vita alakult ki az uniós költségvetés kapcsán

Von der Leyen halogatása nem meglepő, mivel hónapok óta repedezik a mögötte álló törékeny koalíció az Európai Parlamentben. A bizottság kénytelen szinte egyenként meggyőzni az európai parlamenti képviselőket, miután a vezető politikai frakciók figyelmeztettek, hogy nem támogatják a 2028-ban induló, 2 ezermilliárd eurós, többéves költségvetési keret (MFF) elfogadását.

A képviselők ugyanis feldühödtek a kohéziós és mezőgazdasági támogatások tervezett átalakítása miatt. Siegfried Muresan, az Európai Néppárt fő költségvetési tárgyalója azt mondta, hogy a bizottság jelenlegi terve gyengíti az unió fontos kiegészítő céljait. 

Ezek közé tartozik a kohéziós politika, amely most az EU legfőbb beruházási eszköze, valamint a mezőgazdaság, amely milliók munkáját biztosítja, segíti a vidék fejlesztését és hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz. Von der Leyen költségvetése egyébként a tagállamoknál is kiverte a biztosítékot, még saját országának kancellárja, Friedrich Merz is nonszensznek nevezte a tervezet egyes javaslatait, például a vállalatokra kivetni tervezett adót.