Ki mire szavaz a második fordulóban?

A vasárnapi választás eredménye újraírta az alapjaiban a rendszerváltoztatáskor kialakuló pártstruktúrát. A Forsense választás napján végzett közvélemény-kutatásából kiderül, hogy ez a változás milyen dinamikával zajlott az utóbbi hónapokban és milyen választói mozgások történtek még az utolsó pillanatokban is.

Mivel a kutatás során megkeresett választópolgárokat már egy hónappal korábban is válaszoltak egy közvélemény-kutatás kérdéseire, követni lehet azt is, hogy a pártok között hezitáló szavazók végül merre mozdultak az utolsó napon. A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a választópolgárok mintegy 10 százaléka szinte az utolsó pillanatban döntött egyik vagy másik politikai erő mellett. A felmérés/elemzés egyenként is végig veszi a pártokat.

A választási eredményeket itt találja!

MSZP

A legszűkebb szimpatizánsi körre olvadt MSZP szavazóinak közel 90 százaléka mondta azt, hogy mindig is a szocialistákra szavazott, azaz: szinte egyáltalán nem tudtak új szavazókat mozgósítani. A párt szavazóinak kétharmada 55 évnél idősebb, s közel kétharmaduk nő. A szocialista bázis alacsonyabban kvalifikált az átlagnál, szavazóik fele szakmunkás végzettségű vagy legfeljebb 8 általánost végzett.

Fidesz

A Fidesz is meglehetősen sok „régi” támogatóval rendelkezik: vasárnapi szavazóinak kétharmada mindig is rá voksolt, s csak egytizede döntött az utolsó egy hónapban a Fidesz mellett. Ebben a körben egyébként azok vannak többségben, akik a Fidesz és a Jobbik között hezitáltak az utolsó pillanatig. A Fidesz minden életkori csoportban hasonló támogatottsággal rendelkezett a választáson, a legtöbb támogatót azonban a 45 és 54 év közöttiek körében tudhat maga mögött.

Jobbik

Szavazóinak válaszai alapján a Jobbik tábora a 2008-as népszavazás időszakában kezdett bővülni, de az igazi lökést a tavalyi Európai Parlamenti választások adták. Jelenlegi bázisának mintegy 60 százaléka az elmúlt 10 hónap során, egy jelentős őszi kiugrással csatlakozott a párt mögé. A Jobbik választóinak 10 százaléka az utolsó pillanatig hezitált és csak a választást megelőző napokban, illetve a választás napján döntött a radikális párt mellett. Sokan közülük a Fidesz és a Jobbik között hezitáltak. Szavazóinak közel fele 35 év alatti, s 30 százalékuk 2006-ban még nem szavazott. Szavazóinak fele érettségizett, és az átlagnál magasabb körükben a szakmunkások aránya. A Jobbik fontos karaktervonása, hogy rendkívül magas, kétharmadot is meghaladó a férfi szavazók aránya bázisában.

LMP

Vasárnapi szavazóinak mintegy kétharmada egy-két héttel a választások előtt tudta már, hogy az LMP-re szavaz, de érdekes, hogy a biztos bejutáshoz és a 7 százalék feletti eredményhez szükséges plusz egyharmadot mégis az utolsó napok hozták. A hezitálás elsősorban az MSZP és a Fidesz irányába volt érezhető. Az LMP szavazóinak is közel 50 százaléka 35 év alatti, s a korábbi 2006-os országgyűlési választáson jelentős részük még nem szavazott (30 százalék). A pártok között az LMP szavazói tekinthetők a leginkább kvalifikáltnak: negyedük diplomás, további 60 százalékuk érettségivel rendelkezik.

A többi bejutó párt esetében, ha szükség lenne rá, a szavazóik újra elmennének, és újra ugyanarra a pártra adnák a szavazatukat, mint az első fordulóban. Ezen felmérés adataiból természetesen azok részvételére nem lehetséges becslést adni, akik az első fordulóban nem voltak szavazni, részvételük és szavazataik emiatt valamelyest változtathatnak a fenti megállapításokon is.

A többi bejutó párt esetében, ha szükség lenne rá, a szavazóik újra elmennének, és újra ugyanarra a pártra adnák a szavazatukat, mint az első fordulóban. Ezen felmérés adataiból természetesen azok részvételére nem lehetséges becslést adni, akik az első fordulóban nem voltak szavazni, részvételük és szavazataik emiatt valamelyest változtathatnak a fenti megállapításokon is. Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='425867']