Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját azzal kezdte, mint látják, még a Nap is másképp süt.
A jövendő kormányfő bejelentette: Navracsics Tibor frakcióvezető levelet írt a kormányfőnek az átadás-átvétel pontos menetrendjéről törvényjavaslatot terjeszt be.
Szollár Domokos kormányszóvivő hétfői sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor Bajnai Gordonnak címzett levelére azt reagálta: nyitott kaput dönget a Fidesz frakcióvezetője, amikor teljes körű átadás-átvételről beszél. A kormány az átadás-átvételre való felkészülést már március 17-én megkezdte. Szavai szerint a kormányzati anyag tartalmazza mindazt, amit Navracsics Tibor kért, sőt még annál is tovább megy és annál is teljesebb. Az anyagban plusz információként szerepelnek majd a minisztériumok belső ellenőrzéseivel kapcsolatos aktuális feladatok, a vagyonkezelésbe tartozó intézmények, vállalkozások, közalapítványok költségvetési bevételei és kiadásai, üzleti tervei, illetve a folyamatban lévő tulajdonosi döntést igénylő ügyek listája.
A miniszterelnök kabinetfőnöke kedd délelőtt tíz órára egyeztetést kezdeményezett a Fidesszel az átadás-átvételről; az erről szóló levelet Szijjártó Péternek, az elnöki stáb vezetőjének címezték. A Fidesz azonban nem vesz részt az egyeztetésen. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője a meghívásra úgy reagált: szerinte nem zárt ajtók mögötti "konzultációkra", hanem az emberek számára nyitott, egyértelmű jogi keretek között zajló, alapos eljárásra van szükség.
Megismételte azt is: forradalom zajlott le a szavazófülkében.
A magyarok a rendszerváltást se lenyelni, se kiköpni nem tudják: tartós-e vagy csak átmeneti-e a változás. Politikai rendszert nem lehet váltani, ennek egy elhúzódó időszak lesz a folytatása. Szerinte az emberek nem akarnak többé egy ilyen átmeneti rendszerben élni: mindenkinek világos tájékozódási pontokra van szüksége.
Nézze meg a tegnap esti pártelnöki beszédekről készült összefoglalónkat:
Ha egy rendszer rossz, azt meg kell buktatni. Magyarország ez előtt a feladat előtt áll. Orbán tartalommal töltené meg az új politikai-gazdasági rendszert. A parlamenti többségnek ez lesz a feladata.
Szerinte az átmeneti rendszer az oligarchák rendszere volt: magánérdekeknek rendelték alá a közérdeket. "Ezt tegnap megdőlt, helyette létrejön a nemzeti együttműködés rendszere, amelyben a politikának ismét a közjó kereséséről, a közérdekről kell szólnia." - mondta Orbán Viktor.
Először a gazdaság és a közbiztonság következik a tennivalók között, alkotmányos változtatásokra most nem kell számítani, ám az önkormányzati választások miatt ezen a területen is lesz változás.
Orbán szerint nem elosztási kérdésekről kell vitatkozni, hanem "nagyobb kenyeret kell sütni". A fő kérdés az, hogy tudunk-e olyan döntéseket hozni az adórendszer, a bürokrácia csökkentése terén, amelyek többlehetőséget adnak az embereknek.
A leendő kormányfő most is kitért a kormány szerkezetére vonatkozó kérdés elől: most arra hivatkozott, hogy először az államfőnek kell megjelölnie, kit kér fel kormányalakításra. Addig nem közöl a kormányát illetően információkat, bár a fejében vannak nevek.
A nemzeti együttműködés rendszerére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy lépésről-lépésre építik majd fel, arra az öt területre építve, amelyet a programjukban is érintettek.
A törvényjavaslatokat illetően három blokkot említett: lesz egy az adórendszerról, egy a bürokrácia megfékezéséről, és egy az önkormányzati rendszerről szól. Ez utóbbinak a válságát szerinte még az elemzők sem vesznek komolyan, ez a rendszer működteti az egészségügyi és az oktatási rendszer jelentős részét. Itt számos törvényt kel módosítani. Lesz parlamenti vita, de ez nem hátráltathatja a törvénymódosításokat.
Orbán szerint azonnal javítani kell a közbiztonságot főleg Észak-Magyarországon, ahová oda fognak menni, és konzultálni fognak minden szereplővel, így cigány vezetőkkel is.
Kérdésre válaszolva Orbán leszögezte: a parlamenti ellenzék része a nemzeti együttműködésnek.
Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: demokráciaprobléma, ha egy középfokú végzettségű ember nem érti a törvényeket. Orbán szerint egy söralátét nagyságúnak kell lennie egy adóbevallásnak.
Az adórendszer évközi megváltoztatása nem helyes, mert az önmagában bizonytalanságot okoz, de idén muszáj. A hosszabb távon ható változtatásokat (mint a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseket) azonban majd csak jövőre lehet bevezetni. Az évközi változtatások nem az ideális rendszert hozzák létre, arra csak jövőre kerülhet sor.
A közbizonság javításához egyrészt a munkalehetőséget kell teremteni, akár közmunkaprogramokkal, másrészt pedig a rendőrség visszakapja a kis értékű bűncselekmények kezelését.
Csak akkor lehet felszámolni a félkatonai szervezeteket, ha megerősítik a rendőrséget, így garantálva az emberek biztonságát.
Nem vagyunk alávetve nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, nem a főnökeink. Magyarország segítségre szorul, de tárgyalni kell, ami azonban nem diktátumok meghallgatásából áll, hanem javaslatokkal fog a magyar fél élni, amelyekről meg kell próbálni meggyőzni a Valutaalapot. Orbán kifejtette: a cél a 0 százalékos hiány, ám ilyen adóssághalom mellett ezt lehetetlen elérni. Többéves adósságkezelési programot indít, hogy hosszabb távon 0 százalékos lehessen a hiány.
Orbán ismét arról beszélt, hogy az idei hiánycél tarthatatlan, ám a Fidesznek hiánycsökkentési tervei vannak, és nem emelni akar rajta. Nem akarunk diktátumokat elfogadni, hanem meg akarja győzni a tárgyaló felet elképzelései helyességéről.
A külföldiek földvásárlási moratóriumára vonatkozó kérdésre Ausztria és Franciaország példáját hozta, ahol nincs ugyan moratórium, ám a külföldiek egyszerűen nem jutnak földhöz. Ezért, bár fontosnak tartja a moratórium fenntartását, ám eközben olyan szabályok kidolgozását tartja szükségesnek, amelyek a magyar gazdák számára teremtenek lehetőséget a földvásárlásra.
A PSZÁF és az MNB szervezeti felépítését feszegető kérdésről úgy vélekedett: a Parlamentnek joga van megváltoztatni vagy változatlanul hagyni a jelenlegi törvényeket. Orbán szerint Magyarországon csak oroszlán-szerződések vannak, és mi sokkal inkább kiszolgáltatottabbak vagyunk mindenki másnál, ez pedig felveti a kérdést, hogy az erre hivatott intézmények megfelelően végezték-e feladatukat. Az MNB-ről pedig annyit mondott, hogy bár nem ért hozzá, de a jegybank nem lehet offshore-lovagok szálláshelye.
[enews_gallery id='154042']
