Az önkormányzati képviselői létszám differenciált csökkentését tartaná jónak Michl József, Tata polgármestere, a Kereszténydemokrata Néppárt megválasztott országgyűlési képviselője. A politikus a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában mondta el ezzel kapcsolatos véleményét. A gyakorló szakember az önkormányzatok nehéz helyzetét arra vezeti vissza, hogy az állam az elmúlt nyolc évben kizsigerelte az önkormányzatokat. Meglátása szerint a helyhatóságok fele csőd közeli állapotban van.
Elsősorban a nagy önkormányzatoknál lenne fontos és értelmes döntés megfelezni a testületi létszámokat – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Michl József. Példaként említette a megyei önkormányzatokat, azon belül is a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlést, melynek maga is tagja. A testület jelenleg negyven tagú, a feladatokat pedig szerinte húsz fővel is éppen olyan jól ellátná a megyei testület.
A kisebb településeknél már megfontolásra int a gyakoroló önkormányzati vezető. Saját városában – a közel huszonötezer fős Tatán – a felezés kilenc tagú képviselő-testületet eredményezne, amivel bajos lenne ellátni néhány alapvető feladatot; nehéz lenne például bizottságokat alakítani, azokban a döntésképességet folyamatosan fenntartani.
A kistelepüléseknél pedig különösen nincs értelme a létszám felezésének, hiszen jellemzően 5-9 tagú testületekről beszélünk. Megtakarítást sem hozna, hiszen jellemzően a kistelepülések testületi tagjai többnyire nem vesznek fel tiszteletdíjat – érvelt a szakember.
„Az önkormányzatok problémái leginkább arra vezethetők vissza, hogy az állam kizsigerelte őket az elmúlt nyolc esztendőben. Egyrészt feladataik folyamatos szaporításával, másrészt a normatívák folyamatos csökkentésével” – taglalt az önkormányzati szektor helyzetét a KDNP-s képviselő. Elmondta: az elmúlt nyolc évben közel háromszáz új feladatot helyezett az állam az önkormányzatok vállára, miközben csak töredékükhöz adott normatívát vagy egyéb állami támogatást. A már létező normatívák (állami hozzájárulások) összege eközben folyamatosan csökkent.
Mindezek következtében a helyhatóságok a helyi adóbevételeiket a helyi fejlesztések helyett kénytelenek voltak működésre fordítani. Nem egy település működési hitelt is kénytelen volt felvenni. Ismét csak saját települését említette példaként, ahol az ő polgármesterségét megelőzően évi kétszáz milliós működési hitelkeretet tartott fenn a város, amit azonban 2007-ben megszüntettek. A hatszázmilliós fejlesztési hitelt pedig a szerinte jóval kedvezőbb kamatozású 3,5 milliárdos kötvénykibocsátás bevételeiből rendezték.
A kötvénykibocsátásra pedig – amellyel számos önkormányzat élt az elmúlt években – az uniós pályázatokhoz elengedhetetlen önkormányzati önrész előteremtése miatt volt szükség –mondja Michl József, aki szerint a kötvényt kibocsátó települések zöme kifejezetten az uniós önrész előteremtése céljából választotta az eladósodásnak ezt a formáját.
Tata számára mindez hozott is a konyhára, hiszen már eddig is 1,5 milliárd forintot nyertek el uniós pályázatokon, igaz, ehhez közel ennyi önrészt kellett befektetniük.
A kis önkormányzatok zöme azért sem tudott indulni az uniós pályázatokon, mert ők már nem az „önrészre”, hanem a napi működésre voltak kénytelenek hitelt felvenni. „Amelyik önkormányzat a működésre kénytelen hitelt költeni, belekerül az eladósodási spirálba, amiből nehéz kijönni Az ország önkormányzatainak közel a fele ilyen állapotban, csőd közeli helyzetben van” – mondta a Duna Televízió stúdiójában Michl József, Tata polgármestere, KDNP-s politikus.
