Megfékezett energiaárak
Indokolt lehet, de piacszűkítő hatással is járhat a fölgázra és a villamos energiára meghirdetett áremelési moratórium és hatósági árazás - véli a Gazdasági Versenyhivatal. A civil fogyasztóvédők szerint bizonyos, hogy a fogyasztók jól járnak az új árszabályozási rendszerrel.
Ismeretes: a parlament döntött arról, hogy július elsejétől nem emelhet árat egyetlen hazai egyetemes piaci áram- és gázkereskedő sem, ősztől pedig visszaáll a hatósági árszabályozás. A kormány megkezdi a tárgyalásokat az érintett szolgáltatókkal az árcsökkentés lehetőségeiről. Csoda persze nem várható, mert az állam mozgástere nem túl nagy: az áram végfelhasználói lakossági ára 90 százalékban eddig is hatósági jellegű összetevőkből állt, de lesz mit lefaragni. A gázpiacon többet tehet a kormány, de több erőfeszítést is igényel tőle, hogy képet szerezzen a piacról.
A GVH a szabályozás részleteit egyelőre nem ismeri, ennek hiányában azt sem tudja tényszerűen megítélni, hogy az intézkedésnek lesz-e valamilyen hatása a versenyre – közölte a Világgazdasággal Kovács Anita, a GVH irodavezetője. Hozzátette: általánosságban a hatósági árszabályozás az egyetemes szolgáltatás szegmensében lehet piaci kudarcra adott válasz is, amely azt a helyzetet hivatott orvosolni, ha a hatékony verseny tartós hiánya miatt a fogyasztók túlzottan magas árakon juthatnának csak hozzá a szolgáltatáshoz. Ebben az esetben és megfelelő szabályozási mechanizmussal indokolt megoldás lehet.
E törekvésre utaló pozitívum a GVH szerint, hogy a törvénymódosítás deklarálja: az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő szolgáltatók indokolt költségeire alapítva, az engedélyesek hatékonyságát ösztönözve kívánja megvalósítani. Az érvényesítéshez megfelelő eszközökkel rendelkező szabályozó is szükséges, ezért ugyancsak biztató, hogy a módosítás garanciákat fogalmaz meg arra, a MEH hozzájuthasson az árszabályozáshoz szükséges információkhoz. A jogosítványok nem teljesen megfelelő módon való meghatározása ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárulhat egy szabályozás kudarcához. Amennyiben az egyetemes szolgáltatási ár meghatározása elszakad a piaci folyamatoktól, és a védett fogyasztói kör által fizetett energiaár alacsonyabb a piaci áraknál, akkor egyrészt az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók nem érdekeltek a kilépésben, másrészt azok, akik már korábban kiléptek, és jogosultak visszalépni, nagy valószínűséggel viszsza is fognak térni az egyetemes szolgáltatás körébe. Mindez nyilvánvalóan rövid távon kedvezőtlenül hat a versenypiaci folyamatokra. A versenyző piaci szereplők által elérhető fogyasztói kör, azaz a versenypiac mérete ugyanis szűkül. Ha a szabályozás indokolatlanul kiterjeszti az egyetemes szolgáltatás által biztosított védettséget olyan fogyasztókra is, akik korábban nem voltak erre jogosultak, akkor a fenti hatáshoz hasonló lesz megfigyelhető, mondta Kovács Anita.
Biztosítható lesz az átlátható árképzés, fokozottabban érvényesülhet a fogyasztói érdekek védelme a jogszabály-módosítással, vélekedett Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Mivel a kihirdetett egyetemes szolgáltatói árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni, a szolgáltató az ártól lefelé eltérhet. A civil fogyasztóvédők remélik, hogy a szolgáltatók élnek is majd ezzel a lehetőséggel.
Szintén védi a fogyasztókat az a rendelkezés, melynek értelmében a számlán szereplő egységárak bármely változása esetén arról – valamint a felmondási jogról és határidőről – a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan, írásban tájékoztatni kell.
