Nem akar akadály lenni

Már a szavazás első fordulójában sikerrel járt Schmitt Pál, a Fidesz elnökjelöltje. Ahhoz, hogy ekkor eldőljön az elnöki szék sorsa, legalább 259 támogató voksra volt szükség. Schmitt 263-at szerzett, így augusztus 5-én ő váltja Sólyom Lászlót a Sándor-palotában.

A szavazás titkos volt, de az, hogy Schmittre pontosan annyi voks érkezett, ahány képviselője a Fidesznek és a KDNP-nek van, mutatja: a kormánypárti szövetség fegyelmezetten szavazva támogatta őt. Az MSZP jelöltje, Balogh András 59-et kapott, vagyis minden valószínűség szerint kizárólag a szocialista frakció voksait szerezte meg. A két kisebb párt egyik jelöltet sem fogadta el. A jobbikosok érvénytelenül szavaztak, az LMP képviselői pedig át sem vették a szavazólapokat.

Bár Schmitt Pál a legnagyobb presztízsű posztot kapta, a hatásköre, ahogy elődeinek is, igen szűk lesz. Ő maga is jelezte ugyan, hogy nem fogja akadályozni a kormány munkáját, de egy esetleges kormányváltás után is legfeljebb lassítani tudná a törvényalkotást.

Magyarország azon államok közé tartozik, ahol az elnöki jogkör gyenge. Az elnök dönthet úgy, hogy nem ír alá egy törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott, azonban ha a képviselők azt az újratárgyalás után is elfogadják, másodjára már kénytelen aláírni. Fordulhat az Alkotmánybírósághoz is, de az ott született döntéshez tartania kell magát.

Több fontos posztra a jelöltállítás joga szintén az elnöké. Azonban a végső döntés a parlamenté, azt pedig Sólyom gyakorlatán láthattuk, mi történik, ha nincs előzetes egyeztetés a pártokkal: nem töltik be az adott posztot.

Ezenkívül az elnöki jogkör mindössze protokolláris és diplomáciai. Ezen a téren Schmitt otthonosan mozog. Ugyan két olimpiai bajnoki címet hozó sportolói karrierje után az Astoria szálló igazgatóhelyetteseként tett egy rövid kitérőt a turisztika világába, 1981 óta sportdiplomataként dolgozik. 1983 óta MOB- és NOB-tag, 1989-től MOB-elnök, erről a posztjáról most ígérete szerint távozik.

Persze a kormánytöbbségnek egyébként sem kellene azon gondolkoznia, mi történne, ha Schmitt nem volna együttműködő: a leendő elnök 2002 óta lojális a Fideszhez. Bár 1983 és 1986 közt a Lázár-kormányban miniszterhelyettes volt, 2002-ben független főpolgármester-jelöltként indulva már a Fidesz támogatta. Később dolgozott a párt alelnökeként, 2004 és 2010 közt EP-képviselőként, ez év májusában pedig parlamenti elnök lett. Az államfői címmel elért pályája csúcsára – igaz, tényleges hatalom nélkül. SZI