Országszerte elkezdtek apadni a folyók
A legfrissebb összesítések szerint az árvíz elleni védekezés eddigi költségei meghaladják a 8,178 milliárd forintot, számítani kell azonban az öszszeg további növekedésére. A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy megtéríti az önkormányzatok, valamint az állami szervezetek árvízi védekezésre fordított kiadásait.
Bakondi György, az árvíz elleni védekezéssel megbízott miniszteri biztos tájékoztatása szerint az ár levonulta után azonnal megkezdik a károk felmérését, majd áttekintik a katasztrófavédelmi törvényt. Mint mondta, a cél az, hogy a katasztrófavédelem működése, az irányítás, a finanszírozás, illetve a jogi szabályozás biztosított legyen.
Országszerte apadnak a folyók, jócskán vannak még azonban olyan területek, ahol továbbra is védeni kell a gátakat. Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos szóvivője tegnap elmondta, aktív védekezés, gátmegerősítés Borsodban már csak Sajóládnál és Ócsanálosnál van. Gesztely és Ócsanálos között este helyreállították az átszakadt töltésrészt a Hernád mentén.
A Magyar Agrárkamara tegnap felkérte a vidékfejlesztési minisztert, nyilvánítsa az ország természeti csapások által érintett részeit vis maior sújtotta területté, emellett javasolja, hogy a kormány a Nemzeti Kárenyhítési Alapot a banki extraadó terhére töltse fel 20 milliárd forintra, és kezdjen tárgyalást a bankokkal a gazdálkodói hitelek átütemezésének lehetőségéről. A kamara kezdeményezi a támogatott közraktározás lehetővé tételét, s azt, hogy a bel- és árvíz miatt ismét hozzák előre a kvótaalapú tejtámogatás és a közvetlen támogatások kifizetésének határidejét október 16-ra. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert a járulékos károkkal együtt legalább 100 milliárd forintra tehetők a természeti károk az agráriumban, csak a búza termőterületéből 150 ezer hektárnyi áll jelenleg is víz alatt. A növényállományt legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében sújtja a vízkár. VG
