Sólyom ezt is visszaküldte
Az alkotmánybírák választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be, s az Országgyűlés által elfogadott változtatás sem felel meg a követelményeknek – indokolta Sólyom László köztársasági elnök azon döntését, hogy megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait. Ugyanis – mint közleményében kifejtette – olyan szabályokra lenne szükség, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak. Ám a most elfogadott módosítások nemhogy ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg, de Sólyom szerint a helyzet további romlását is képesek előidézni, egyúttal pedig alkalmatlanok a kitűzött célok elérésére, mivel nem minden esetben tudják biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölőbizottságban, annak alacsonyan rögzített létszáma miatt. Mivel az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata szerint az alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt, ezért küldte az Országgyűlésnek vissza megfontolásra az államfő a törvényt.
Mint emlékezetes, nem ez az első olyan, a kétharmados Fidesz-többségű Országgyűlés által elfogadott jogszabály, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött. A múlt héten a kormánytisztviselők jogállásáról szólóval is így tett.
Több civilszervezet is tiltakozott már az AB-tag-jelölés ilyetén módosítása miatt. A többi között a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda, a Transparency International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet állította: a jelölés új módja lehetővé teszi, hogy a kétharmad birtokában lévő kormányoldal a számára kedves emberekkel töltse fel az alkotmányvédő testületet, amelynek függetlensége így jelentősen meggyengül. Ugyanis egy nyolc főből álló jelölőbizottság tehetne javaslatot az alkotmánybírákat jelölő bizottság tagjaira, s a testület összetétele a mindenkori parlamenti arányokat tükrözné. Eddig az volt a szabály, hogy minden frakció egy tagot delegált – s jelenleg az ellenzéki frakciók vannak szám szerint többségben. Az AB-nek elvben tizenegy tagja van. Jelenleg azonban csak kilenctagú a testület. VG
