Migrációs vita az USA-ban

Az Egyesült Államok nagyvárosainak gazdasági termelését 23 százalékban bevándorlók adják, így a legutóbbi arizonai bevándorlásellenes szigorításnak mély gazdasági hatásai lehetnek. A délnyugati állam törvényei miatt tömegével hagyják el ezekben a napokban Arizonát a spanyol ajkúak, hogy liberálisabb államokban keressenek megélhetést.

A törvényi szabályozás július 29-én lép életbe, és arra kötelezi a rendőröket, hogy ellenőrizzék bármely személy jogállását, ha feltételezhető, hogy illegális bevándorló. Akiről ez bebizonyosodik, azt le kell tartóztatni és ki kell toloncolni, mivel az új törvény szerint bűncselekmény illegálisan a szövetségi államban tartózkodni.

Arizona azért döntött a szigorításról, mert a szövetségi kormány szerinte nem tudja megállítani az illegális bevándorlók áradatát, nem képes gátat szabni a kábítószer-szállítmányoknak, és nem tudja biztosítani a mexikói határszakasz védelmét. A republikánusok szerint a határ térségében élő arizonai lakosság attól tart, hogy a mexikói drogháború, az erőszak átcsaphat az Egyesült Államok területére. A szomszédos országban uralkodó helyzetet jól jellemzi, hogy csak a hétvégén 51, feltehetően drogháborúkban lemészárolt áldozat tömegsírjára bukkantak az amerikai határhoz közel fekvő Monterrey városában.

Obama elnök a törvényt alkotmányellenesnek tartja, és a szövetségi kormány pert indított annak eltörlése érdekében. Bár a törvény nem mondja ki, kit kell a rendőröknek illegális bevándorlással gyanúsítaniuk, világos, hogy a spanyol ajkú lakosság zaklatástól tart. Emiatt tömegével költöznek át a mexikói és más latin-amerikai országból származó emberek más tagállamokba.

Az Egyesült Államokban becslések szerint ma 11 millió illegális bevándorló dolgozik, mindenféle papírok nélkül. Nevadában a munkaerő 12,2 százalékát, Kaliforniában, Arizonában és New Jersey-ben több mint 9 százalékát teszik ki.

A Pew Hispanic Center nevű intézet adatai szerint az illegális bevándorlók 59 százaléka származik Mexikóból, 76 százaléka Latin-Amerikából. A becslések szerint 1,3 millió ázsiai él dokumentumok nélkül az USA-ban, félmillióan pedig Európából és Kanadából érkeztek közülük.

Ha az arizonaihoz hasonló törvényeket hoznának országszerte, az aláásná a világ legerősebb gazdaságát. A Fiscal Policy Institute nevű kutatóintézet 25 nagyvárost és vonzáskörzetét vizsgálta meg, és azt találta, hogy a bevándorlók (illegálisak és legálisak együtt) általában olyan mértékben járulnak hozzá a nemzeti össztermékhez, mint a lakossági arányuk. San Diegóban ez az arány mindkét esetben 23 százalék. A bevándorlók a gazdaság összes szektorában jelen vannak, tehát nem igazak azok a sztereotípiák, hogy csak a szolgáltatásokban és az építőiparban dolgoznak. Egyedül az úgynevezett kékgalléros, azaz irodai-pénzügyi munkahelyeken vannak alulreprezentálva.

San Diegóban például az építőmunkások 43 százaléka külföldön született. Ők 31 042 dollárt keresnek egy évben, míg az amerikai születésűek 41 398-at.

A spanyol ajkú lakosság komoly vásárlóerő is. A most bekeményítő Arizonában minden harmadik ember latinó, 40 százalékuk 17 év alatti. A vásárlások 16 százaléka, mintegy 31 milliárd dollár származik tőlük. Az egy hónapja tartó elvándorlást elsőként az ingatlanpiac érezte meg: sokan feladják bérleményeiket. Az iskolák elveszítik 4400 dolláros fejkvótájukat, ha egy gyermek elköltözik.

John Kavanah arizonai republikánus szenátor, a törvény egyik támogatója viszont úgy véli, az illegális bevándorlók elvándorlása csökkenteni fogja a tagállam mintegy 2 milliárd dolláros éves terhét, amelyet oktatásra, egészségügyre és a börtönökre költ el. Azt is hozzátette: a kivándorlással csökkenni fog a 9,6 százalékos munkanélküliség, mert az illegálisok helyét munkanélküli amerikaiak veszik majd át.

Az Európai Unión kívülről érkezők esetében fokozottan ellenőrzik majd a hamis házasságokat és az embercsempészetet is. Damian Green bevándorlási miniszter a The Sunday Telegraphnak azt mondta, ősszel az unión kívüli beutazások ellenőrzésének szigorítása is várható a határokon.

A brit kormány elutasítja azokat az ötleteket, hogy az illegálisan ott tartózkodókat részesítsék amnesztiában, lehetővé téve így az adófizetést, amely bevételt hozhatna az államnak.

Az Európai Unión kívülről érkezők esetében fokozottan ellenőrzik majd a hamis házasságokat és az embercsempészetet is. Damian Green bevándorlási miniszter a The Sunday Telegraphnak azt mondta, ősszel az unión kívüli beutazások ellenőrzésének szigorítása is várható a határokon.

A brit kormány elutasítja azokat az ötleteket, hogy az illegálisan ott tartózkodókat részesítsék amnesztiában, lehetővé téve így az adófizetést, amely bevételt hozhatna az államnak. Jön az európai kék kártya Az Európai Unió fogyó népességének szüksége volna új munkaerőre, de a jelek szerint egyelőre a jól képzett munkavállalókra tart igényt harmadik országokból. 2011-ben lép hatályba a kék kártya rendszere. Ilyen igazolványt olyan egyetemet végzett külföldiek kaphatnak, akiknek munkaszerződésük van olyan állásra, ahol a fizetés az országos átlagnál legalább ötven százalékkal nagyobb.

A kártya négy évre szól majd, de hosszabbítható, és öt év után a munkavállaló ugyanazokkal a munkavállalói és szociális jogokkal rendelkezik majd, mint egy állampolgár. A rendszerből egyelőre csak Dánia, Írország és Nagy-Britannia marad ki.

Itthon Magyarország lakossága az idén valószínűleg 10 millió alá csökken, és ezen a bevándorlás sem segít. Ez ugyanis nálunk marginális jelenség. A bevándorlók részaránya a lakosságban 1,8 százalék; hatvan százalékuk a környező országokból érkezik, ezek kilencven százaléka magyar. Magyarországon kimondottan alacsony a külföldi születésű munkaerő aránya, a legfrissebb OECD-adatok szerint az összes munkavállaló 4 százalékát sem éri el. (Csehországban, Szlovákiában ugyanez az arány 5 százalék fölötti, Görögországban 10, Németországban 12, Ausztriában csaknem 15 százalék.)

A szervezet szerint nagy szükség lesz a válság során visszaesett bevándorlás korábbi szintjének elérésére, bár ez hazánkat akkor is elkerülte.-->