Az összeomlás szélére kerülhet a magyar államigazgatás Magyar Péter döntése miatt
Komoly feszültség alakulhat ki a magyar államigazgatásban, amennyiben megvalósulnak Magyar Péter tervei, erről ír a Magyar Nemzet.
A miniszterelnök szűkmarkú a képviselőkkel
A miniszterelnök a RTL Klubnak adott szombat esti interjújában arról beszélt, hogy csökkentik a politikusok és vezetők fizetését. A legtöbbet a köztársasági elnök keresheti majd, de az ő bére is jelentősen alacsonyabb lehet az eddiginél. A Tisza Párt vállalása az, hogy mérsékeljék a fizetéseket és a költségvetési kereteket, a jelenlegi számításaik szerint pedig négy év alatt
egy évnyi költséget takarítanának meg a magyar parlament működésén.
A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a parlament működése és a képviselők munkája 50 milliárd forinttal kevesebbe kerülhet, mint a Fidesz-kormány alatt. A vezetői bérek csökkentése politikailag könnyen érthető üzenet, különösen azoknak a választóknak, akik szerint a politikusi fizetések visszavágása erkölcsi kérdés. A közigazgatás szempontjából azonban a döntés másként is értelmezhető: felmerül, hogy milyen hatással lehet a versenyképes bérezésre, a szakértelem megtartására és a teljesítmény elismerésére.
A minimálbérért dolgozók rettegnek
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó minisztériumi dolgozók attól tartanak, hogy a felül kezdődő bércsökkentés később lefelé is továbbgyűrűzhet.
Többen ma sem érzik rendezettnek a kormánytisztviselői fizetéseket, különösen az ügyintézői és szakreferensi szinteken, ahol már most is jelentős a túlterheltség.
Egy, az államigazgatásban nagy tapasztalatot szerzett jogász szerint a fejlett közigazgatásokban nem az a cél, hogy a vezetők rosszul keressenek, hanem az, hogy a bérük átlátható legyen, arányban álljon a felelősséggel, és ne szakadjon el indokolatlanul a szervezet többi részétől.
Ha azonban a fizetések összetorlódnak, és egy vezető alig keres többet egy főosztályvezetőnél, az belső konfliktusokat okozhat.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a főosztályvezetői szintig a kormánytisztviselők elvileg védettebb helyzetben vannak, vagyis csak indoklással lehet elmozdítani őket. Ezzel szemben a helyettes államtitkárok és a közigazgatási államtitkárok felsővezetőnek számítanak, esetükben a jogviszony azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethető. Így a felelősség és a kockázat magasabb, miközben a bércsökkentés miatt a díjazás közelebb kerülhet az alacsonyabb vezetői szintekhez.
Sem szabadság sem pénz – hol itt az igazság?
A bérkérdés mellett a nyári szabadságok ügye is komoly visszhangot váltott ki. Magyar Péter arról beszélt , hogy az Európai Unió által előírt feltételeket rövid idő alatt kell teljesíteni, ezért nyáron rendkívüli munkaterhelés jöhet a közigazgatásban. A cikk szerint jogilag van lehetőség a szabadságok kiadásának korlátozására, a kormányzati szolgálati jogviszonyban ugyanis a munkáltató széles mozgástérrel rendelkezik, különösen
- kiemelt állami feladatok
- vagy határidős uniós vállalások esetén.
A gyakorlatban ez szabadságstopot, hétvégi munkát vagy rendkívüli készenlétet is jelenthet. A minisztériumi dolgozók szerint ugyanakkor sokaknak komoly problémát okozhat, ha a nyári szünet idején nem tudnak szabadságra menni, mert meg kell oldaniuk a kisebb gyermekeik felügyeletét. Egyes minisztériumok szerveznek nyári napközis tábort az állomány gyermekeinek, de ez nem általános gyakorlat. Egy hosszabb szabadságstop a megszólalók szerint újabb felmondási hullámot is elindíthat.
A sietség és a túlvállalás lehet a veszte Magyar Péternek
A kormányzati munka tempóját tovább nehezítheti, hogy az új minisztériumi struktúrák felállítása a cikk szerint még az új vezetés saját bevallása alapján is hónapokat vehet igénybe. Ezzel párhuzamosan teljesíteni kellene az uniós pénzek folyósításához szükséges feltételeket, át kellene vizsgálni a korábbi szerződéseket, és elő kellene készíteni a kormányzati ígéretek
végrehajtásához szükséges jogszabályokat.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó minisztériumi dolgozók szerint az első állománygyűléseken elhangzott, hogy a vezetők olyan szerződések keresését és bemutatását várják, amelyeket nem tartanak korrektnek, és amelyek terhelőek lehetnek a leköszönt vezetésre. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter külön is beszélt az igazmondás fontosságáról, ugyanakkor arra is utalt, hogy a miniszterelnök által diktált tempót nem tartja követendőnek, mert az egészségügyben nem lehet ilyen rohamtempóban dolgozni.
