Drónpánik: az oroszok többezer drónt tudnak egyszerre vezérelni műholdas kapcsolattal

Felgyorsítaná a drónműveleteket az orosz hadsereg, amit a felderítési adatok hatékonyabb feldolgozásával és az elfogódrónok bevetésének automatizálásával indokol.

Lefelé csepeg az információ: jön a drónhadtest

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Belouszov a „Vosztok” haderőcsoport parancsnokától, Andrej Ivanajev vezérezredestől kapott jelentést a fejlesztésekről. A beszámoló alapján a drónkezelő egységeket olyan műholdas kommunikációs állomásokhoz csatlakoztatják, amelyeket Oroszországban gyártottak, és amelyek a haderőcsoport szállítási, illetve adatátviteli hálózatához is kapcsolódnak – fogalmazott a Vedmosztyi. A közlésből nem derül ki, pontosan hány egységet érint az átállás, és az sem, hogy a rendszer milyen műszaki paraméterekkel működik.

A fronton mindkét fél nagy számban használ felderítő-, támadó- és FPV-drónokat, miközben egyre fontosabbá válik, hogy a kezelők gyorsan kapjanak céladatokat, és a zavarás ellenére is fenntartható legyen az irányítás. Az orosz közlés alapján Moszkva most arra törekszik, hogy a különálló érzékelőket, radarokat, kezelőszemélyzetet és elfogódrónokat egy egységesebb rendszerbe szervezze.

Egyszerre azonosítják a kilépő és berepülő drónokat

Valerij Csernis vezérőrnagy, a Vosztok légvédelmi erőinek vezetője arról számolt be, hogy a kisebb radarok adatai egy közös hardver- és szoftverrendszerbe futnak be. Az orosz fél szerint ez lehetővé teszi a légi célok valós idejű azonosítását, jellemzőik meghatározását, majd azt, hogy egy adott elfogódrón-kezelő egység konkrét megsemmisítési feladatot kapjon. A Kommerszant beszámolója szerint Belouszov ennek nyomán utasítást adott arra, hogy az új típusú elfogódrónokat is illesszék be ebbe az egységes rendszerbe.

A „hatékonyabb” hadviselés óriási pusztítást jelent

Az orosz hadvezetés a háború ötödik évében már csökkenteni próbálja a döntési- és reakcióidőt. Egy dróntámadás vagy felderítőeszköz észlelésekor a legnagyobb kihívás nem a célpont felismerése, hanem az, hogy az információ 

vagy légvédelmi egységhez. Ha a radaradatok, a kommunikációs csatornák és az elfogódrónok irányítása valóban egy rendszerben jelenik meg, az növelheti az orosz erők esélyét a kisebb, gyorsan mozgó légi célok ellen. A műholdas kommunikációs kapcsolat javíthatja a hatótávolságot és a kapcsolattartást azokban a körzetekben, ahol a hagyományos rádióösszeköttetés vagy a földi hálózat sérülékenyebb. Ezzel párhuzamosan viszont a rendszer új támadási felületet is jelenthet: az adatkapcsolatok, a vezérlőszoftverek és a műholdas kommunikáció zavarása vagy támadása önmagában is célponttá válhat az ellenfél számára.

Az ukrán haderő sem maradhat le 

Ukrán oldalról a hasonló fejlesztések várhatóan a zavaróeszközök, a megtévesztő célok és az elektronikai hadviselés szerepét növelik. Ha az orosz haderő több radaradatot és drónműveletet képes egy rendszerben kezelni, akkor az ukrán erők számára még fontosabbá válhat a kommunikációs láncok megszakítása, a céladatok torzítása, illetve az elfogódrónok elleni védekezés. Ebből kirajzolódik, hogy a fronton 

• már nem különálló drónokról, 
• hanem egymással összekapcsolt érzékelő-, kommunikációs és csapásmérő rendszerekről szól a verseny.