Orbán: Új világrend, új külpolitika
Az ország külpolitikájának alakítása a kormány feladata, kötelessége és felelőssége - szögezte le Orbán Viktor a Külügyminisztérium idei külképviseletvezetői értekezletének nyitónapján. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2010 különleges jelentőségű év Magyarország számára: "olyan tetteket vittünk véghez, amelyekre az egész világ felfigyelt".
Elsőként említette a kétharmados többséget, amelynek eredményeként nemzetközileg is ritkának számító nemzeti egység jött létre: "a választók nem fogadják el többé azt a politikát, amely magánérdekeket helyez a közérdekek elé". Létrejött a nemzeti ügyek kormánya, amely új politikai struktúrát teremt: ez a nemzeti együttműködés rendszere.
A gyorsaságot, reagáló képességet és intelligenciát minősítette a sikeres diplomaták legfőbb értékeinek. Megítélése szerint ezekre szükség is lesz, hiszen új világrend kialakításának vagyunk tanúi, amelynek csak kísérőjelensége a válság. Magyarország már elérte külpolitikai önrendelkezésének maximumát, s csak úgy érvényesítheti nemzeti érdekeit, ha maximálisan kihasználja az új együttműködési hálók lehetőségeit.
Várható, hogy a nyugati civilizáció részesedése zsugorodik a világgazdaságban. A külpolitika történelmi feladata az, hogy ezen belül növelje a magyar gazdaság teljesítő képességét, az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), a foglalkoztatást. A szabad piacgazdaság karaktere is meg változik, ezt jelzi az állam és a patriota gazdaságpolitika növekvő szerepe, ami öt éve még elképzelhetetlen lett volna.
A külpolitika történelmi feladata az, hogy ezen belül növelje a magyar gazdaság teljesítő képességét, az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), a foglalkoztatást. A szabad piacgazdaság karaktere is meg változik, ezt jelzi az állam és a patriota gazdaságpolitika növekvő szerepe, ami öt éve még elképzelhetetlen lett volna. Várható a termelésben sikeres államok előtérbe kerülése "a spekulációs pénzügyi műveletekre épülő gazdaságokkal szemben". A miniszterelnök szerint azok a térségek erősödnek, amelyek nem mondtak le kulturális és erkölcsi hagyományaikról.
A miniszterelnök kitért a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való kapcsolatra is. Közölte, hogy a kormánya kölcsönszerződésnek tekinti a nemzetközi szervezettel kötött megállapodást, amelynek értelmében 2010-re 3,8 százalékos deficitet és pontos törlesztést vállalt az ország. Ezzel szemben az IMF gazdaságpolitikai megállapodásként értelmezi az egyezséget. Orbán Viktor értésre adta, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre igent, a gazdaságpolitikai kooperációra a jövőben is nemet mond a kormány.
A magyar külpolitika tartópillérei (a miniszterelnök szerint)
- nemzeti észjárás, képesség, intelligencia a sikeres országhoz- földrajzi fekvés: tranzitország szerep gazdasági kiaknázása
- államreform: növeli az ország versenyelőnyét
- stabilitás: kétharmados és egységes a kormány támogatása
- IMF-kapcsolat: kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés
- új adórendszer: az egykulcsos adót kombinálja a családi adózással
- demokratikus értékek helyreállítása (Alkotmánybíróság, ÁSZ, média)
Forrás: vg-gyűjtés
- földrajzi fekvés: tranzitország szerep gazdasági kiaknázása
- államreform: növeli az ország versenyelőnyét
- stabilitás: kétharmados és egységes a kormány támogatása
- IMF-kapcsolat: kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés
- új adórendszer: az egykulcsos adót kombinálja a családi adózással
- demokratikus értékek helyreállítása (Alkotmánybíróság, ÁSZ, média)
Forrás: vg-gyűjtés Orbán Viktor a misszióvezetői értekezleten -->
[enews_gallery id='187063']
